Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 259 .'A. keleti kapu körülbelől egyenlő északi magasságban volt ott, a hol a Yolga nyugatról keletre hajlik s a hatalmas Kama folyót magába veszi, melyen a VI. században az avarok törtek be s a melyen őket a IX. század elején a magyarok is követték. E század végén őket a Dniester, Prut és Szeret környékén találjuk, a hova —• korábbi lakhelyökről a besenyőktől kiszorítva —• költöztek. Arnulf német király szövetkezett Braslav szlovén herczeggel Svatopluk morva fejedelem ellen, s 892. egy magyar lovas liadcsapatot is segítségül hívott, a mely négy hónapon át pusztította Morvaországot és Pannoniát. így a magyaroknak az ut Európába mintegy meglőn mutatva. E lovas hadcsapatnak a Kárpátok megett, szembe a folyókkal a Dunajecz és Poprád • folyóig kellett elhatolni, melyek aztán őket Svatopluk háta mögé vezették. Nem sokára YI. Leo is segítségre hívta őket, Simeon hatalmas bolgár fejedelem ellen. Byzánti hajókon keltek át a Dunán. Simeon három csata után előbb Silistriába, később Mundragába zárkozott be, mi alatt a magyarok az ő országát 893. Preslavaig elpusztították ; ekkor békét kötött Leóval s hogy a magyarokon bosszút állhasson, ellenöket, a besenyőket fölingerelte, s mig főhadsergök egy kalandos hadjáraton távol volt, Etel-közi szállásaikat feldulatta. A visszatérők látván ezt, kényszerítve voltak máshol keresni lakhelyet. Már ismerték a Kárpáton átvivő utat, s a mai Beregvármegyén vagy inkább nyugatra a Poprád folyam mellett, vagy tán több helyen egyszerre azokon átkeltek, kétségkivűl értesítve levén az innen felőli országrészben folyó események felől. Svatopluk 894. meghalt, fiai versengésük s a magyarok szerencsés harczai következtében elvesztették az országot, oly észrevétlenül, hogy az egykorúak az esemény évét sem jegyezték fel. Brazlav pannóniai helytartósága is ép úgy észre nem véve szűnt meg. Az Elbe melletti szlávok 896. ellenségeik ellen segítségül hívták a magyarokat. Következő évben 897. az egyesűit bajor hadsereget semmisítették meg a magyarok s az Enns-ig az ország uraivá lettek. A jól értesült Constantinus Porphyrogenitus 950. így írja le a magyarok lakhelyét, (Sitze). »A turkok (így nevezi a magyarokat) — úgymond — laknak Belgrádtól kezdve a Dunán túl, de azon innen is a Dráva és Száva közt ; azután a Temes, Tutes (a hajdani Bánát ismeretlen folyója), Maros, Kőrös és Tisza mentén ; továbbá Nagy-Morvaországban, a hol elébb Svatopluk (a fejedelmi író szerint Sphendopluk) uralkodott. A turkok országának határai keletre a bolgárok, a kiktől a Duna választja el, északra a besenyők, nyugatra a franikok, délre (a Száván túl) a horvátok (Chrovaten.)« Ha e szerint — jegyzi meg Hunfalvy — a magyarok 950. a Maros és Körös 17*