Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: Szabó Károly: A régi székelység. Székelytörténelmi- és jogi tanúlmányok 238

TÖRTÉNETI IRODALOM. 241 uyára már nem dívó jogrendszerrel éltek ? Miért osztanák maguk közt ágak és nemek szerint a tisztségeket, stb. ? Hunfalvy azt hiszi, hogy koronái földekre lettek a székelyek telepítve. De hogyan van akkor, — kérdi Szabó Károly — hogy az 1562. székely felkelés leverése és a székelyek ősi alkotmányának romba döntése előtt a székely földbirtokban nem lappangott királyi jog ? Miért van az, hogy székely örökségre magszakadás esetén sem kelhetett törvényesen királyi (vagy vajdai) adomány ? Elfogulatlanul ítélve el kell ismernünk, hogy a régi székely jog ellenére van azon lehetőségnek, mintha a székelyek Magyarországból telepítettek volna Erdélybe. De ha a telepítés combinácziója el is esik, azért a székely eredet kérdése még koránt sincs megfejtve, és megmarad annak, a mi volt : megoldhatlan problémának. Nem tudjuk, jól fogjuk-e fel a tudomány jelen álláspontját. Nekünk úgy rémlik, hogy mind eddig a székely eredet dolgában csak két lehetetlenség lett kimutatva : az, hogy a székelyek Attila húnjainak direct utódai volnának ; másodszor az, hogy a székelyek Magyarországból telepíttettek oda. Amannak kimutatása Hunfalvy számtalan érdemeinek egyike ; emezé — Hunfalvy további állításai következtében — Szabó Károlyé. De ha egy részről a nyelvészet azt mutatta ki, hogy a székelyek nem lakhattak Erdélyben már századokkal a magyar honfoglalás előtt; és ha a politikai és jogtörténelem viszont arról győz meg, hogy a székelyeket nem a magyar királyság telepítette mostani lakóhelyeikre ; lia tehát egyaránt valószínűtlen, hogy sokkal a honfoglalás előtt, meg hogy sokkal a honfoglalás után helyezkedtek el a székelyek Erdély keletén, nem fekszik-e legközelebb ama feltevés, hogy circiter egy-azon időben kerültek Erdélybe, mint a »többi« magyarok a Tisza és Duna síkjára ? Az a tény, hogy a honfoglalás esztendejét megállapítani nem sikerülhetett, már magában eléggé támogatja azt, mi a dolog természeténél fogva valószínű : hogy a honfoglalás évek során át és részletenként történt. Nomád nép, legeltetve hajtva barmait, nem vándorolhat együtt fél vagy egész milliónyi tömegben. Élelmezési és forgalmi tekintetekből kisebb csapatokban utazik, különféle útakon. Külön csapatban miért nem jöhettek a székelyek is, talán egészen más szorosokon, mint a magyarok ? Sok idő mult, míg a magyarok végleg birtokba vették hazájukat. E belterjes honfoglalás munkája alatt nem csak külön válva éltek a székelyektől, hanem talán még sejtelmük sem volt azok közeli tartózkodásáról. Szervezkedtek az új hazában és nomád népből fölművelővé lenni kényszerültek. Sőt miután Gládot is, Mén-Marótot is legyőzték és ledőlt a fal, mely őket a székelyek-Századok. 1890. III. Fűzei. 16