Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - DR. VÁCZY JÁNOS: A szombatosok. Különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére s munkáira írta dr. Kohn Sámuel 242

242 TÖRTÉNETI IRODALOM. 23ít tői elválasztotta, akkor sem bolygatták fel rögtön Erdélyt. Elfért a gyér népesség az imént hódított területen is. Ethnographiai kutatásokra pedig bizonyára semmi ösztönük, és ha tudják vala. hogy ott társrokonok laknak, akkor sem keresik, akkor sem zavarják őket szükségtelenül. így múlhatott el a két század — az első alakulás kritikus korszaka —- és egymástól egészen önállóan, egymástól egészen különbözően szervezkedett úgy a magyarság, mint a székelység. A magyar törzsek hamarabb tömörültek össze, közelebb lévén a nyugathoz, hamarább vették fel a kereszténységet és már erősen centralisált királyságot alkottak, mikoron a székelyek még «okáig ezentúl a törzsszerkezet korát élték, sajátos körülményeik között. Ez a feltevés önmagában megmagyarázza a magyar és székely köz- és magánjog közti különbséget és természetesnek tünteti fel a székelység ősibb jellegét, — a nélkül, hogy ezért az ismeretlen nyelvű és szokású húnokat kellene előrántanunk ősök gyanánt, mint teszik azok, kik a nemzeti krónika sorait szószerinti értelemben veszik. De elhallgatunk. Némi frivolitást találunk abban, így nagyjából hozzászólni oly szövevényes és kényes kérdéshez, minő a székely eredeté. Nincs meg azon ainbicziónk, hogy azokkal versenyezzünk, kik a székely eredetet, minden egyes érv alapos mérlegelése után, tisztába hozni hivatvák. Czélunk csak annyi volt, hogy a közönség figyelmét Szabó Károly e legújabb könyvére tereljük. Sokat irtak már e kérdésről. Fontossága meg is követeli. De Hunfalvynak »Felelete a székelyek scytha-hun eredetiségére« óta annyi tárgyismerettel, oly nyugodt alapossággal, körültekintéssel, meg méltán megérdemelt tekintélylyel, bizonyára senki sem: mint a »SzékelyOklevéltár« kitűnő kiadója, Szabó Károly. L. B. A szombatosok. Történetül,dogmatikájuk és irodalmuk. Különös tekintettel Péchi Simon főkanczellár életére és munkáira. Irta dr. Kohn Sámuel. Budapest. Az Athenaeum r. tái-sulat kiadása. 1890. 8-0 XVI, 37 7 I". A szombatosok történetéről, dogmatikájáról, irodalmáról mind eddig többé-kevésbbé homályos felfogást találunk még azoknál is, a kik e — mindenesetre nagyon különös — felekezettel behatóbban foglalkoztak. Sem eredeteket, sem fejlődésöket, sem vallásuk ágazatait nem sikerűit tisztázniok. Csupán irodalmuk nyert megfelelőbb méltatást legkivált Lugossvtól, a ki először