Századok – 1890
Értekezések - PÓR ANTAL: Bogár István és Bogárfia Márton. (Képek a XIV. századból) 217
228 BOGÁR ISTVÁN vált Márton mesternek. Ennek köszönhető egyebek közt, hogy -fiával, Jakabbal, rövid időn mint nógrádi főesperessel találkozott az esztergami káptalanban. Márton mester tekintettel lehetett mindenkor az érsek e kedvezésére, akkor is, midőn Csák Máté a királylyal nyilván szakított, frà Gentile őt kiközösítette és ez excommunicatio kihirdetése végett az esztergami érsekség ellen fenekedett. Legalább nem találkozunk nevével sem azok hosszú sorában, kik az esztergami érsekség Dunán-inneni jószágait elpusztították. >) Sőt föltehető, hogy ő volt egyike azoknak, kik az olyan, amilyen békét Csák Máté s az érsek közt közvetítették. Ellenben János nyitrai püspöknek nagy a panasza Bogárba Márton mesterre, és az egyházból név szerint kiközösítette őt is mind azokkal, kik urok, Csák Máté parancsára a nyitrai egyházat szánandó módon megkárosították. De a részletekben Márton mester ellen csak az a panasza, hogy a püspök főispáni joghatóságába ártotta magát: tolvajokat akasztatott, fosztogatókat elitélt, törvényszéket ült, bírságolt, még istenitéletet is tartatott Berencsen.2 ) Ebben a püspöknek teljes igaza volt ; de kitűnik e vádból egyúttal, hogy Csák Máté »földje« főbirájává Márton mestert szemelte ki, ami szellemi képzettségére, becsületességére és erélyére épen nem vet homályt. Emlékezetes, hogy ugyanazon 1318. évben, melynek februáriusában a nyitrai püspök Márton mestert kiközösíté, csak néhány hónappal később, május 7-én Esztergámban találkozunk Márton mesterrel és négy fiával : az idősb és ifjabb Gergelylyel, Jakab főesperessel s a kisebb Jakabbal, hogy berencsi jószágát, vételes szerzeményét nejére, Erzsébet asszonyra, hitbér és nászhozomány czímén átirassa. 8) Márton mester már szilágyi várnagynak czímeztetik, míg röviddel utóbb (1324. jul. 26.) Károly király őt szilágyi ispánnak (comes de Scylag) czímozi. Még feltűnőbb, hogy ismét néhány hónappal később (1318. évi augusztusban és novemberben) maga Csák Máté szintén megjelent Esztergámban, hogy ugyancsak a keresztesek conventje előtt bizonyos fölvallást tegyen.4) Knauz, Monum. eccl. Strigon. II, 657. 2) Battyáni, Leges, III, 161. 163. 3) Knauz, Monum. eccl. Strigon. II, 748. 4) Botica, Csák Máté 66. — Mi arra a fölvétre jogosít, hogy Csák Máté és Károly király közt megállapodás jött létre a modus vivendi iránt. Tény, hogy 1318-tól fogva se Máté beütéséről a királyi birtokba, se Károly király hadjáratáról Máté ellen, noha erre ugyan sarkallták, nem hallunk semmit.
