Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Bogár István és Bogárfia Márton. (Képek a XIV. századból) 217

ÉS BOGÁRFIA MÁRTON. 231 Szilád nevű falu van ugyan ma is Nyitra vármegyében, és lehet, hogy az időben vára is volt, melynek várnagya Márton mester lehetett. De »sziládi főispán« Nyitra vármegyében nem lehetett Márton mester. E helyt tehát azon Szilágy vármegyét kell értenünk, mely hogy a XIV. században létezett, kétségtelen, és melynek területét a Szamos mellett, Szatmár és Közép-Szolnok vármegyék közt keresik földiróink ]

). Miből aztán az következik, hogy Bogárfia Márton mester már ekkor áttért, és talán előbbi gazdája, Csák Máté megegyezésével2

), a királyiak részére, minek jutalmául, hogy előbbi felségsértő működése színhelyétől távol legyen, szilágyi várnagynak, utóbb szilágyi főispánnak nevezte ki Károly király. Mert hogy visszatért a király hűségére, az kitetszik nemcsak abból, mert a király őt ujolag »kedvelt hi vének« nevezi és megerősíti föntebb említett pozsonymegyei jószágai birodalmában 3) hanem abból is, hogy a király megemlékezik számos szolgálatáról, melyekkel hűségét mint szilágyi ispán kitűntette. Volt ugyanis Bogárfia Mártonnak Berencsen kívül Nyitra • vármegyében még egy vételes birtoka : Dawar (talán a mai Tavarnok), melyhez Pelintelek is tartozott. Ezt a kettős birtokot Lampert országbíró igaztalanúl elfoglalta. Nagy igaztalanság épen nem lehetett a dologban ; rászolgált Márton úr annak idején az efféle bírságolásra; csakhogy hiányzott ez eljárásnál azon kedvezés, mely végett Márton mester a Csák Máté pártjától megtért. Hanem Márton mester ildomossága (némileg ludasnak érezvén magát) hagyta az országbíró keze közt e keveset, melyen a többet, egyéb vagyonát mentette meg. Viszont Lampert országbíró is halálos ágyán úgy intézkedék, hogy Dawar és Pelintelke előbbi birtokosának visszaadassék. E végett állott Márton főispán 1324-ben Károly király előtt alázatosan esedezvén, hogy az ő saját vételes birtokát, immár Lampert országbíró hagyatékát tovább bírhassa. A király készséggel teljesítette Márton főispán kérelmét, tekintve az érdemeket, melyeket ő maga és fiai. nem ritkán vérök hullajtásával, különböző hadjáratokban szereztek. 1) Pesty. Az eltűnt regi vármegyék, I, 131. ") Ezt pedig onnét következtetem, mert nem hallunk róla, hogy Csák Máté boszút állott Márton mester elpártolása miatt ; pedig hasonló esetekben a boszuállás nagyon divatozott ; Csák Máténak módjában is állott Márton mesteren boszut állani, mert birtokai keze ügyébe estek. — Károly király sem említi Márton mester érdemei közt, hogy kárt szenvedett volna akkor, mikor hűségére tért. Pedig mindkettőre nem egy példánk van. 3) Fejér, CD. VIIl/lI, 426.