Századok – 1890
Értekezések - PÓR ANTAL: Bogár István és Bogárfia Márton. (Képek a XIV. századból) 217
ÉS BOGÁRFIA MÁRTON. 227 miáltal, minthogy az időben mindketten, Demeter tudniillik és Danes, Károly-Róbert ellenesei, vagy legalább nem barátai valának, ennél is érdemeket szerzett magának. — Tetézte ez érdemeit az által, hogy Esztergám visszavételénél is jelentékeny részt vett. II. Tamás mester, esztergami érsek ugyanis, mint Károly-Róbertnek teljes lelkével hive, annál kevésbbé értett egyet a főurak érintett semlegességi határozatával, minthogy saját székhelyéből, Esztergámból ki volt rekesztve, melynek várát a Német-Ujváriak hatalmasúl elfoglalva tartották. A bitorlókat tehát az egyházból kiátkozni és várát tőlök visszavenni, keveset törődve az opportunisták végzésével, nem késett. Bogárfia Tamás is épen jókor érkezett a várak vívásában gyakorlott népével Esztergám alá. Két lovát lőtték ki ugyan alóla, számos csatlósa találta ott halálát, de Esztergamot Károly-Róbert jelenlétében bevették. Nem lehet kétség az iránt, hogy Csák Máté küldé az érsek segítségére hadnagyát azért is, mert jóban volt az érsekkel, de kivált a gyűlölet miatt, mely a Német-Ujváriak és Csákok közt atyáról fiúra szállott. Mindazonáltal Károly-Róbert tudomást se vett Csák Máté felől. 0 csak a Bogár fiát látta maga előtt, ki arra kérte a királyt, hogy erősítse meg őt a pozsonymegyei Báhony és Csataj, Yizkelet és Kossút birodalmában, melyeket III. Endrétől kapott. Mit Károly-Róbert, elősorolván immár fölemlített érdemeit, készségesen meg is tett.J) Lett volna ugyan Márton mesternek egyéb kérése is, péld. a III. Endrétől nyert egyéb jószágainak megerősítése, illetve visszaadása ; talán ujabb adományoknak se mondott volna ellent : hanem Károly-Róbert ez óhajok teljesítését akkorra tartotta fönn, mikor .nemcsak a serviens, hanem gazdája is megérdemli e kedvezést. Később, 1309-ben, miután frà Gentile bíboros és szent-széki követ Csák Mátét Károly-Róbert királynak megnyeré, nagyobb kedvezményekben is részesítette Bogárfia Mártont. Neki, a »hű Máté nádor tárnokmesterének« adta Milente, Olajkút ja és Hulete nevű pozsonyi várbirtokokat, és azokba beigtattatta.2) Márton mester ekként nagy birtokos lett a máig is úgynevezett Mátyás földén, mert Szenczet és Sárfőt, s ez utóbbit — úgy látszik — vétel utján3) szintén birtokába kerítette. Az esztergami érsek barátsága is, melyre Esztergám visszavétele alkalmával bőséges érdemeket szerzett, nem kis előnyére Anjoulcori Okmt. I, 118. — Hazai Okmt. I, 101. 2) Fejér, CD. VIIl/l, 341. 372. 376. — Milente és Olajkútja Szencz, Rété, Sárfő és Csataj közt fekütt. Később Tolvaj-Földe, aztán temploma után Boldogasszony-Falva, ma Boldogfa a neve. 3) Knauz, 'Monum. eccl. Strigon. II, 631. 632. 15*
