Századok – 1890

Értekezések - PÓR ANTAL: Bogár István és Bogárfia Márton. (Képek a XIV. századból) 217

226 BOGÁR ISTVÁN ennek távozta után nem mindjárt szegődött Károly-Róbertbez, banem megvárta, míg illő árt szabnak pártfogásának. Ezen várakozó álláspontja azonban nem gátolta abban, bogy az 1304. év őszén, a cseb hadjáratban barátja, Rudolf osztrák herczeg szövetségeseként ép úgy részt vegyen, mint Károly-Róbert és hívei. Bogárfia Márton követte gazdáját ; vitézül harczolt, s a sors úgy akarta, hogy Károly-Róbert szemtanuja legyen, midőn valamelyik mezei ütközetben súlyosan megsebesült. Hogy e vitézsége jutalmát mind amellett nem most vette azonnal, hanem csak később, azt ugyancsak Csák Máté pártállásának, helyesebben : lavirozásának és Bogárfia Márton viszonyának Trencsényihez kell betudnunk. Bogárfia Márton ekkor már nemcsak tárnokmester, de Csák Máté legbizalmasabb hadnagya volt. » A hatalmas főurak, kik az ország kormányát tárták elfoglalva«, mint Károly-Róbert mondá, ez időben nem tárták alkalmasnak, hogy akár Károly-Róbert, akár versenytársa, Ottó király részére álljanak, és közösen abban állapodtak meg, hogy 1307. évi májusig a semlegességet vallják elvökül, és magára hagyják a két praetendenst.Magától értetik, hogy Trencsényi Csák Máté mint fő-főur annál inkább hozzá járult e megállapodáshoz, mert hisz már előbb is az opportunitás elvének hódolt. Közvetlenül nem is tett ő semmit az interregnum alatt, de igenis közvetve. És eszköze, mely által működött, Bogárfia Márton, ki a Trencsényi ellenségeinek : Miklósfia Demeternek, később a rozgonyi csata egyik vezérének, és Domokosfia Dancsnak, utóbb Zólyom vármegye ispánjának, Károly király rendíthetlen hívének várait : Zólyomot, Lipcsét, Dobronyát és Balotát elfoglalta2

), x) Fejér, CD. VIII/I, 303. V. ö. Történelmi Tár, 1889. évf. 579.1. 2) Hazai Okmt. I, 101. — Melyik Palotát (Plahta áll a szövegben) kell érteni ? — nehéz eldöntenünk. A Palota szó, mint helységnév oly köznév, mint Föld, Telek, Falu, Lak, Ülés, Vásár, Ntjék, Ház, Kér stb., melyek valamely tulajdonnévvel egybekötve a név tulajdonosának birtokát jelentik. Mint, például, van Jakus-Földe (Anjoukori Okmt. I, 216.) Mihály-Laka (Zichy Okmt. I, 271.) Kemén-Falva (Zichy Okmt. II, 195.) Vazul-Telke (Anjoukori Olcmt. I, 387.) Balog-Vására (Hazai Okit. 216.) Leonárd-Nyéki (Anjoukori Okmt. I, 69.) Buza-Háza (Zichy Okmt. II, 103.) Péterke-Ülése (Anjoukori Olcmt. III, 321.) György-Kéri, Pinka-Kéri (Anjoukori Okmt. I, 442.) és hasonló száz más helységnév: azonképen találunk Ákos-Palotája nevü helységnevet Esztergám vármegyében (Zichy Olcmt. II, 15.) Ders-Palotája nevűt Biharban (.Zichy Okmt. II, 54.) és más hasonlókat. Később rövidség okáért, vagy mert a névadó birtokos elhalt, a határozó tulajdonnevet el-elhagyták, és megmaradt a puszta Palota a helység nevéül. Ilyen helység pl. Hontban magában három volt.