Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 182

182 TAROZA. és az adatok megrostálása jó gondolat volt szerzőtől. Talán előtanulmányokúl lehet számítanunk e fejtegetéseket a végleges monográfiához, melynek megírása hazai történetünkre, de különösen a nevezett városra, mondanom sem kell, nagyon kívánatos. Erre Gyulait kedvező jelek serkentenék, legalább a mint ide vágó dolgozataiból eddig is kivettük. Az egyesület ez évben állította fel és nyitotta meg muzeuroát, s máris kiadta kalauzát, melyet az Arch. Értesítő múlt évfolyama röviden, de érdeme szerint méltányolt. Tiszteleti tagjai közé iktatta a mult évben Thaly Kálmánt, társulatunk alelnökét. -— A harmadik évfolyam illő folytatása a Jelentések előző kettejének. Borsai. IRODALMI SZEMLE. — Lónyai Ai,bert, közéletünknek egyik legismertebb s legtiszteltebb alakja »Emlék a Lónyay-család múltjából s különösen a XVI. század Il-ik és a XVII. század Ï. felében élt Lónyay Zsigmond leszármazásáról és életéről« czím alatt igen becses kis történelmi rajzot tett közzé. Mondhatni, hogy csak mint kéziratot, csupán családja számára. Egy meleg hangon írt, gyermekeihez és rokonaihoz intézett előszóban számot ad arról, hogy mi késztette őt a munka megírására. Ez idő szerint a család tagjai közül a család múltjáról neki van legtöbb tudomása, ezt a tudást akarta ő velők megosztani. Elkészítette nagy gonddal a család leszármazását a Kerne nemzetségből származó Lónagurktól napjainkig, melyben vannak ugyan megszakadások, de azokat, ugy hiszi, a családi levéltárakból pótolni lehet. A család történelmi szereplésétől a 900 év betöltéséhez még 43 év hiányzik, s szerző szeretné, ha annak idejében azon tény valamely hazafias családi alapítványnyal ünnepeltetnék meg, melyhez az alap gyűjtésének megkezdését melegen ajánlja a családnak. A haza érdekei ellen — mondja szerző — egyik elődjök sem vétett, s bár sok kitűnő ember volt köztök, mintegy követendő például, a Lónyay Zsigmondnak, a XVIII. század ezen kiváló diplomatájának és jeles hadvezérének életét választá ki, valóban jeles tapintattal, s azt meleg rokonszenvvel, de az igazsághoz híven írta meg. — A M. Tud. Akadémia könyvkiadó-vállalatánalt 1889. folyama megjelent, s a következő becses munkákat foglalja magában : 1. A Magyar Nyelv, a művelt közönségnek írta Simányi Zsigmond, I. kötet : A magyar nyelv élete. II. kötet : A magyar nyelv szerkezete. E két kötetben Simonyi az újabb időben nagy lendületet nyert nyelvészeti és nyelvtörténeti tanúlmányok és kuiatások eredményét foglalja össze és nyújtja könnyed élvezhető olvasmányként a mívelt, közönségnek. A szakkérdések aprólékos bonczolgatásával nem fárasztja az olvasót (bár itt-ott a részletekbe kissé mélyen belemegy), s mindvégig egyesíti a tudományos komolysággal a könnyed előadási modort. A magyar nyelv eredetével és történetével kezdi s a következő fejeztekben az idegen hatások, a nyelv-