Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 182

TÁRCZA. 183 emlékek, a népnyelv és nyelvjárások, az irodalmi nyelv és nyelvhelyesség kérdéseivel foglalkozik. A nyelvnek így mintegy külső történetét és képét nyújtván, a II. kötetben a nyelv szerkezetének bonczolására tér át, a mely már inkább szakszerű fejtegetések lánezolata, de itt is mindig kiforrott és megtisztult végeredményét találjuk a nyelvészeti tudomány búvárkodásainak. — Külön fejezetek tárgyalják a hangok, hangváltozások és helyesírás, az összetétel és szóképzés, a jelentések viszontagságai, a szófejtés, a ragozás, a mondatan kérdéseit. Simonyi egyszersmind irodalmát is nyújtja minden egyes kérdésnek, a mennyiben a fejezetek után összeállítja az arról szóló munkák lajstromát. — Behatóbb ismertetés vagy kritika nem feladatunk : a magunk szempontjából egyet azonban mégis megjegyzendőnek tartunk, azt t. i. hogy nyelvészeink, a míg az u. n. nyelvemlékekre (a régi magyar nyelvre) kiváló nagy gondot fordítanak, addig a XYI. és XVII. sz. magyar nyelvét, vagy is inkább azt a tömérdek anyagot, a mely a történeti közleményekben ebből az időből kiadatott és folytonosan kiadatik, — kissé elhanyagolják. — Legalább mi, a kik a történetkutatással és Írással foglalkozunk, sok oly báját és tanulságát véljük ismerni e korbeli nyelvünknek, melyet nyelvészeink nem eléggé aknáznak ki. 2. A római pápák az utolsó néoy százanban, Ranke Lipót munkájának II. és III. kötete követte most a még 1886-ban megjelent I. kötetet, Lehr Albert és Acsády Ignácz fordításában. Az ellenreformatiók korával 1563-tól kezdődik a most megjelent II. kötet s a jelen időkig halad, az egyházállam megszüntetésével végződik a IlI-ik. Negybecsű munka ez, a mely a vallási esztnék fonalán a világtörténelem azon részeit tárja elénk, melyek többé-kevésbé minden európai államot egyaránt foglalkoztattak a századok folyamán ; épen azért a közvetlenség hatásával bírnak a mivelt olvasóra. Actualis érdeke is van, a mennyiben a pápaság helyzetének és világi hatalmának kérdése napjainkban is gyakran foglalkoztatja a kérdés iránt érdeklődőket. Az Akadémia könyvkiadó-vállalatát azért elismerés illeti Ranke nagybecsű müve lefordíttatásaért és kiadásáért, habár mi azon nézeten vagyunk, hogy a ránk nézve könnyen hozzáférhető német irodalomból mennél kevesebb volna átültetendő, a helyett a távolabbi nemzetek nehezebben megismerhető irodalmi kincseivel gazdagítsa a hazait. 3. A német irodalom történetének, melynek I. kötetét szintén 1886-ban vettük, a II. kötetét írta meg Heinrich Gusztáv, a német irodalom kitűnő ismerője s a budapesti egyetemen ugyanannak buzgó tanára. A minnesängerek, a középkor közkedveltségnek örvendett dalköltői és költészetük méltatásával kezdődik e kötet ; a további fejezetek a középkori tanköltészetről, a mesterdalnokokról és népdalról, az epikáról, a novellákról és népkönyvekről, a humanismusról ; majd az új-kor hajnalán kezdődő drámai költészetről, a reformatio századának irodalmáról s végül a XVII. század költészetéről s ebben az egyes műfajok méltatásáról szólnak, beható részletességgel, szakszerű csoportosítással, tiszta, világos képet