Századok – 1890
Értekezések - PETTKÓ BÉLA: Olasz emlékírat Bethlen Gábor megbuktatásáról. Fordításban közli 144
KÜLÖNFÉLÉK. .149 segélyt kér ő szentségétől, az helyes, mert ez a páter patriae ű császári felsége és az egész keresztyénség iránt nagy szeretettel viseltetik, kinek érdekében áll, hogy fenntartassák és védelmeztessék mindenki, de főképen a törökök ellen, egy szóval egy ritka életű és nemes tulajdonságú főpap, az isten tiszteletének kedvelője, az igazságnak előmozdítója, kinek mindig tiszta lelkiismerete volt s azt fentartani igyekezett. De észnek és tudománynak is nincs hiával ő szentsége, mert igen tudós, járatos a történelemben, gyakorlott a követségi ügyekben és alkudozásokban, ki magából mélyen megfontol mindent és nem is olyan könnyű őt most meggyőzni, a hogy őt akarná ítz ember. Ennélfogva uraságod, mint magyar és ez ügyekben érdekelt, tegye félre érdekeit és szenvedélyeit, mig ő szentségének ott vagy itt levő és hasonló ügyekben igen gyakorlott és avatott alárendelteitől vagy minisztereitől ily hallatlan eljárásokról jelentést kap és ki mint tudós és értelmes férfiú, azokat az összes körülmények meglatolásával fontolja és veszi tekintetbe, ha milliói volnának is, mit határozhatna rebus sie stantibus ? ! Minélfogva mindenki belátja, hogy mindaz, mit ő szentsége tenne vagy tehetne ily processusokkal szemben, minden hiában volna és világosan látván, hogy ha ma új engedményeket tesznek nekik, holnap pedig fegyverszünetet kötnek (a mint a múltban is történt) ő szentsége segélyei szükségtelenek és hiábavalók. Uraságod tán elképzelheti, hogy én mint beavatott és járatos ezen ügyekben, mint bárki más ő szentségének hasonló tanácsokat adok és hogy magamat közbe vetem. (t. i., hogy segélyt ne adjon). Mire nézve Istent és lelkiismeretemet hivom tanúul, mivel az isteni felség oly módon disponálta ő szentségét, hogy sohase kért én tőlem semminemű felvilágosítást ezen ügyekben és én nem is kívántam adni ; sem ő császári felségétől semminemű bizalmas közlést nem kaptam, sőt soha itt levő minisztereivel erről nem beszéltem, mert már eleget tudtam abból, a mit e processusról beszéltek és a mit belőle lehetett várni. E szerint tehát én nem terhelem lelkiismeretemet és sohasem fogják nekem tulajdonithatni, ha bármi különös esemény fog azon tartományokban bekövetkezni. Ez azonban semmit sem segit a szükségen, de meg kell fontolni, mily módokhoz és eszközökhöz kellene nyúlni, hogy nagyobb bajoknak eleje vétessék s hogy lehetőleg segítve legyen a dolgon, a mint az Ön jelentése kívánja, melyben, mint látom, leginkább ő szentsége segélyeire alapít. Tudja meg azonban Uraságod, hogy az apostoli kincstár sok millióig el van adósodva, nem számítva a rendes és folytonos költségeket, melyekre kötelezve van úgy a birodalom, mint a császári felség és más fejedelmek iránt. A miért is ő szentsége iparkodik kiszabadulni annyi