Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A városi bizottság jelentése. II. Írta dr. Erdélyi Pál 101

104 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '104 kínálkozott neki. Már most ezzel azután egy csomó kérdés merül föl, melyet az irodalomtörténet már eddig is fölvetett, de teljes eredménynyel még eddig meg nem oldott, és talán csak ezután fog megoldani; másrészt egy olyan kérdés is, a melyet épen ez a véletlen vet fölszinre : Fanni csakugyan élőszemély volt-e s talán épen Kármán életébe játszott bele, s egy volt-e azzal, a kit eddig annak hittek ? Mi kár, hogy e kérdéseket csak érintenem sem lehet, s annál kevésbbé tárgyalnom. 10. Az Úrvacsorájának Titka a Kenyérbe és csudája a Krisztus Testébe. A névtelen szerzőnek ez az Igyártó Miklós által 1817-ben Visken másolt munkája Szilágyi István úr véleménye szerint, Bessenyei Györgynek, a híres testőr írónak, egy eddig lappangott műve. Rám is azt a benyomást teszi, s bár részletesen nem vizsgálhattam, de stíljének sajátossága s gondolkodásának más munkáiban is megtalálható rokonsága csaknem teljes bizonyosságot diétáinak. A dogmaticus tárgy, s az egészen végig vonuló scepsis arra engednek következtetni, hogy e dolgozat abból az időből eredhetett, midőn Bessenyei lelkét vallási kételyek bántották, midőn áttérését igazolandó, mintegy saját megnyugtatására vizsgálja a catholikus és református hittételeket. Azonban nem kívánok sem hálátlan lenni, sem egy elkövetkező dolgozatnak eléje vágni, tisztelvén az ilyenekben a prioritás jogát, nem szólok e kis kötetről többet. De ennyit előre el nem árulnom szinte vétek lett volna, hiszen most, mióta Bessenyei alakja az irodalom előtt egészen új világításban áll, minden reá vonatkozó vagy tőle származó iratka is kétszeresen becses. 11. Egy két kötetből álló gyűjtemény, melyben modern másolatok vannak különféle gyűjtők eredetieiről az 1209—1709.közötti időből. Közöttük úgy látszik van néhány kiadatlan. 12. E sorozatban az utolsó helyen említem meg azt a gyűjteményt, mely a költő Zrínyire vonatkozó akták, levelek, iratok, beszédek, nyomtatványok stb. eredeti és másolt darabjaiból áll. Husz esztendei hosszú, fáradságos, és az ország minden részére kiterjedő levelezés, kutatás eredménye ez, egyúttal előlege és kezessége Zrínyi Miklós életrajzának, melynek vázlata már évek óta hever, s melyet kidolgozni Szilágyi úr évek óta akar. Bár mennél előbb történnék! E sorozatban sincsenek fölvéve azok a kéziratok, melyeket tudós gyűjtőjük egyik-másik alkalommal már az irodalomnak bemutatott; ilyenek, bogy csak nebányat említsek: Sok nemes Erdély-országi várak s Magyarországiak romlásának keserves gyásza. Egykorú emlékirat az oláh dúlásról, közölve, ép úgy, mint az 1825-iki országgyűlésre s az Akadémia alapítására vonatkozó levelezés, valamint drámai irodalmunk egyik emléke s a többi. Nem említettem pedig ezeket azért, mert a tudós bemutató dolgozatai után már régebbről ismeretesek. Az ilyen módon felsoroltak a gyűjteménynek bizonyára értékes, de nem a nagyobb felét teszik. Emebből csak, úgy szólván, ízelítőül adhattam az imént kijegyzetteket, korántsem említvén fel azokat, melyeket endíteni nem érdemes. Ha ezeket egyenkint soroltam fel, tettem azért, mert egyenkint kellett velők végeznem. Most egy másféle csoportra térek át, jobban mondva röviden körülhatárolok egy-két területet, a melyen a gyűjteménynek más csoportjait lehet bemutatnom. Egyes daraboknak fölsorolása részint az anyag tömege, részint azoknak jelentéktelen