Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A városi bizottság jelentése. I. Írta dr. Csánky Dezső 91

100 BIZOTTSÁOI .rET^RNTfelKK. tunk az időből, inkább a már régiségüknél fogva is értékesebb oklevelek kivonatozására, tanulmányozására kellett szorítkoznunk. Hátra van még m. t. zárgyűlés, bogy röviden a Sziget városi archívum okiratairól is beszámoljak. E városnak a kir. jószágigazgatóság levéltárában őrizett legrégibb datuma 1548-ból való. Czíme: »Siget varosanak es az benne lakozando kossignek, biraknak, eskwtteknek es minden fele tisztbeli embereknek vógzót törveniek, melliekkel az attiok es ózok eltenek, meg tartottak es az mostaniakra marat. Ez elót az papirosnak liitvan voltáért iratot volt meg 1548. esztendőben, mostan esmet 1560 esztendőben iratot meg Szegedy Albert deaktul schola mestertul 17. februarii.« Ezen, 49 pontból álló statutum egyike hazánk legrégibb meglevő városi szabályzatainak és 1548-ban, majd 1569-ben csak átíratott és mint az utolsó pont mondja, azzal nemcsak Sziget, hanem »mind az nig (4) Maramarosban levő városok élnek és meg is tartják.« Szabályozzák benne a bírónak, a 4 esküdt polgárnak és a 24 tagú kiilső tanácsnak Szt. Györgynapkor választását. Továbbá ezeknek hatáskörét és eljárási díjaikat, sőt még azt is, hogy ha a bíró nincs jelen, a nemes tanács tagjai nem kezdhetik meg a hivatalos functióval járó hordót, perse a borosat. A bíró korcsmai creditjét 1 fertály borra korlátozzák, mivel a korcsmáros őt megemberelni tartozik, de azt nem mondják, hogy naponkint hány helyen embereltetheti meg magát így. A tanács életére vonatkozókon kivül tartalmaz több művelődéstörténeti szempontból érdekes adatot. Majd »Az kivűl való embereknek törvények és rendtartások« következik, melyben az adósság behajtása, örökség keresés módja, az egyes iparosok munkájának ára vannak meghatározva. Vannak jegyzőkönyv-töredékek 1580 — 1614-ig. Ezekben a legeltetés, határsértések, adóügyre vonatkozó némely adatoknál sokkal érdekesebbek a paráznák, házasságtörők, lopáson és más vétkekben ért személyekre szabott büntetések. Ezeket e helyen nem részletezzük ; mert Szilágyi István úr, kinek másolatait átnéztük, részletesen közölte azokat a Máramarosi Közlöny egy régibb számában. Van még egy : Deliberata quaedam tarn honesta, quam utilia ad retegenda turpia quaedam scelera etc. facta a senatus consulto oppidi Sziget etc. a. d. 1595. czimű irat, mely szerint rendőri szempontból a várost 31 területre osztották. Ugyanabban van szó a káromlás és becsületsértés büntetéséről. Ha valaki másnak a lelkét összeszidta, először 1 frtot fizetett, másodszor a praedicatio alatt kalodában ült, 3-szorra a piaczon megvesszőz ték. Magán a városházán históriai tekintetben az elejétől fogva magyarul vezetett protocollumok nyújtják a legbecsesebb, legrégibb anyagot. E protocollumok a Sziget városi nemesi község ügyeire vonatkoznak az 1679-ik évtől kezdve. E nemesi comniunitas pallos-joggal biró, a polgári várostól különböző testületet képezett egész 1848-ig. A protocollumokon kivűl e testület ügyeire vonatkozólag még néhány csomó iratot is találunk, leginkább a XVII., XVIII. századból: a városban levő nemesi telkekre, az egyes nemesi családok nemességére,]

) tanúvallomásokra sat. vonatkozólag. Ezek közt akadtunk rá pl. a városnak 1709-ben II. Rákóczi Ferencz fejedelemhez intézett levelére, mely a fejede-J) Ilyen pl. az Izsák-családé, másolatban.