Századok – 1889
Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68
BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '73 a kincsek, melyek a régmúltból a m.-szigeti lyceumbau vannak felhalmozva; vagy azok az őskori bányaeszközök, melyek 1817-ben a királyvölgyi abbahagyott bányából kerültek felszínre s melyeket a szlatinai sóbánya felséges boltozatai alatt De Adda Sándor kir. főbányatanácsos úr társúlatunknak aug. 26. oda tett kirándulásán oly tanúlságosan mutatott be s más magánosoknál, testűleteknél, vagy a hatóságnál, — pl. a megyei levéltárban — elszórva heverő s így bajosan hozzáférhető régiségek stb. oly tömegben vannak Máramarosban, hogy nagyobb anyaggal s több munkaerővel kevés más törvényhatóság területén kezdtek megyei muzeum megalkotásához. S ily muzeum csak növelné azon jelességek számát, melyek a természet szépségeihez és az emberi kéz alkotásához így is mind nagyobb tömegben vonzzák a látogatókat e kies vármegyébe. 2. Az öt koronaváros técsői levéltárának megvizsgálására Szaplonczay Miklós alispán és Mihályi János főügyész urak társaságában folyó hó 27-én rándultam ki. S Mihályi János, Rettegi Imre bíró, Tóth Ferencz lelkész úrak és szíves házigazdám Ágoston Gyula gyógyszerész úr tanuló fiának társaságában fogtam az oklevelek megtekintéséhez. Az oklevelek, sajnos, meglehetősen össze vannak zavarva, egyesek nincsenek is helyökön, a kimerítő regestrum azonban mégis teljesen hozzáférhetővé teszi. Ez összeírás, melyet Kürthy Sándor, a város ügyésze, Gazda János levéltárnok és Bornemisza Gábor técsői jegyző 1825. deczember 22. fejezett be s mely teljesen fölöslegessé teszi az 1796-ban hiányosan eszközölt első összeállítást, magyar nyelven tájékoztat minden egyes oklevél tartalmáról, följegyzi az oklevél keltezésének idejét, valamint az anyagára, külső jellegére vonatkozó észrevételeket is. A técsői levéltár húsz fiókban, azaz 27 kötetben 346 szám alatt 1092 darab okiratot tartalmaz és a templom délnyugati részében, az énekkar mellett, erős falak és vasajtó által védett kis szobában egy faszekrényben van elhelyezve. E helyiség 1819-ben készült el. A levéltár legrégibb irata 1326-ból váló. Ezt ugyan, több más, a regestrum szerint érdekes tartalmú okirattal együtt, nem találtam helyén, dr. Csánky tagtársam azonban kivonatot készített belőle Szilágyi István úrnál, ki azt történelmi kutatások czéljából kikölcsönözte. E szerint Boleszló esztergomi érsek 1326-ban megerősíti az öt város plébánosait az általuk »iam ab antiquo« gyakorolt ius archidiaconaleban s a tizedszedés jogában. Az érsek e levelét 1341-ben a budai káptalan is átírta.