Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

74 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '74 Helyen találtam azonban a korra nézve második oklevelet, Róbert Károlyunk egy 1329. ápril 26. kelt adományát, mely egyébként már épen nem ismeretlen. Érdekes megjegyzése, hogy az egy Huszt nevében benn van mind az öt koronaváros kezdőbetűje; a H Hosszúmezőt, Y Yisket, S Szigetet, T Técsőt és H Husztot jelenti. Tizenhét pontja nevezetes kiváltságokkal halmozza el az öt várost. Ezek szerint azon szabad emberek, kik az említett helyeken lakni kívánnak, oda szabadon jöhetnek, s esetleg onnan szabadon távozhatnak is. Rendeli továbbá, hogy semmiféle comes bíráskodása alá se tartozzanak, hanem külön bíráknak engedelmeskedjenek. A bírót szabadon és magok közül választhatják, a plébánossal együtt. Nevezetes, hogy a király végrendelkezésre való jogot is adott a plébánosoknak. A papnak tizeddel tartoznak a mezőség után, — viszont azonban a pap a maga püspökének minden ötven telek szántóföldje után tized fejében egy márkával tartozik. A gyilkos két márkával válthatja meg életét; halálos sebért pedig egy, könnyű sebért fél márkát s egyszerű verekedésért 60 pénzt kell fizetnie. A bírák és vének, a gyilkosságot, lopást és gyújtogatást kivéve, a mi a rendes királyi bíróság elé tartozik, önmaguk Ítélnek és szabadságukban áll a békéltetés is. A telepedők ideédesgetésére szolgál azon pont, mely szerint az erdőirtók örökjószágúl kapják az általuk kiirtott területet. Föld bér (terragium) fejében minden egész telekről fél falco jár. Arúczikkeikkel szabadon járhatnak és kereskedhetnek, az arra rendelt napokon adómentes vásárokat tarthatnak s az ország báróit nem kötelesek ingyen elszállásolni. Minden hasznos munkát, vagy új ültetést szabadon végezhetnek, s oly földtől, melyet szántásra nem használhatnak, csupán három ponderát fizetnek. Azoktól az ajándékoktól pedig, melyeket idáig adófejében kellett beszolgáltatniok, egyszer-mindenkorra fölmentette őket Róbert Károly. E szabadalom-levelen épült föl az öt korona város egész kiváltságos helyzete, melyet új meg új kedvezésekkel gyarapítottak a későbbi királyok. xgy 1472. szeptember 2-án Mátyás, 1546. márcz. 18. I. Ferdinánd, 1582. jul. 18. Báthory István, 1593. május 1. Báthory Zsigmond, 1611. decz. 25. Báthory Gábor, 1649. Rákóczy György, 1652. szept. 12. III. Ferdinánd s 1696. julius 1. I. Lipót, ki az öt városnak valóságos magna charta libertatumot adott. Ezen egymást átíró privilégiumokon kivűl igen sok ^királytól nyert még apróbb kedvezéseket és védőlevelet a város. így Zsigmond király már 1410-ben és 1421-ben tiltja, hogy akárki is háborgassa őket jogaikban. Ezenkívül még csak egyetlenegy