Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. '69 történeti emléket tartalmaznak még, melyeknek előkerülése nélkül csak kapkodva és hiányosan lehet szólni Máramarosmegye múltjáról. Azzal kellett vigasztalódnunk, hogy helyben lakó tisztelt tagtársaink tovább sem fogják szem elől téveszteni, hol rejlenek a legbecsesebb anyagok s értékesíteni törekednek azokat a hazai történettudomány javára. Mindenekelőtt a hozzánk megtekintés végett beküldött okiratokról, azután az öt koronavárosnak Técsőn őrzött levéltáráról s végre a vármegyei levéltárról teszem meg jelentésemet. I. A családi okiratok némely részét már dr. Fejérpataky László is áttekintette; a Szaplonczay-féle leveleket Deák Lajossal ketten vizsgáltuk át, - - a többiből alúlírt előadó készített kivonatokat. Szaplonczay Miklós kir. tanácsos és alispán úr, kinek kutatásaink megkönynyítésében legtöbbet köszönhetünk, a bizottság rendelkezésére bocsátotta a család levelesládáját, mely a XVIII. századon erről számos, a megyei birtok- és közigazgatási viszonyokat földerítő adatot tartalmaz. A mohácsi vész előtti időkből csak néhány darabot találunk, jobbadán átiratban. A leleszi káptalannak egy 1765. évi hiteles átiratában találjuk I. Lajos királynak 1365-ben (quarto nonas mensis Februarii) kelt okiratát, melylyel Balkot, Zaáz fiát és máramarosi vajdát, ki Moldovában, honnan atyjával együtt bevándorolt, vére ontásával szolgálta a királyt, Máramaros nevű földjén Kuhnya faluval s a hozzátartozó Jód, Batsken (Kis-Bocskó), Két-Vison, Mayze (Mojszin), Bors és Két-Zeleste nevű villákkal jutalmazza, mely birtokba őt valóban be is igtatta a leleszi convent. Ugyanezen átiratban találjuk Zsigmondnak egy 1419-ben (die dominico proximo post festum beati Andreae apostoli) Temesvárott kelt levelét, melylyel Oláh (Volah) Bálintot, Jódi Taddé fiát, a máramarosi Jódon lakó királyi oláhok kenézét Jód falu birtokával jutalmazza. Ugyanő 1427. (secundo die festi Purificationis beatae Mariae virginis) meghagyja a leleszi conventnek, hogy Bálintot, Jódi Tádé fiát, s Bálint fiait stb. Jódfalu birtokába beigtassa, miről a convent ép úgy jelentést tesz, mint 1435-ben, ugyancsak Zsigmond parancsára, az ugyanazok javára Jódon eszközölt határjárásról. Egy 1517. évi okiratnak egyik fele hiányozván, belőle pontos kivonatot nem adhatok. Ebben Komis (a keresztnév kiszakadt) drivaski püspök és a szent-kereszt leleszi conventjének prépostja tudatja hogy a máramarosi (kiszakadt nevű) kamara-