Századok – 1889

Bizottsági jelentések: - A vármegyei bizottság jelentése. I. Írta dr. Márki Sándor 68

70 BT ZOTTSÄG I JELENTÉSEK. ispán előttük megjelent Kohnya, Dragmérfalva (s valószínűleg még más) birtokok ügyében Cheebi Pogan Zsigmond, Thywadari Weres György, Gorychai Barvlowych, Bylkei György, Thorkos Dragmér, a Dragmértálwy-család több tagja, .Tódi Doniokos és János, Balya Lázár, kik — úgy látszik — valamely birtokvillongásban előzőleg egyezségre léptek; továbbá Kohnyai Bogdán, Miklós ős Mihály, az oklevélben előfordúló név; az utóbbiak úgy látszik, mint vevők szerepelnek. Egy tíz évvel későbben 1527. kelt okiratban Krychfalwy Miklós alispán, Stoyka Péter, Zarwazói Bánk András, Gywlai Ködnek István és Felsewyssói Gávril mármarosinegyei szolgabírák, Margit, Chonka Simon özvegye s fia Chonka György ügyében a megye határozatából, s a megye egyetemének nevében tudatják, bogy azon birtokot, melyet Jódi Poczogó Lázár azon ezímen tart vissza, hogy azt ő 140 frton Jódi Ivaskótól és nejétől (Mwsay-leánytól) zálogba vett, ezen 140 frt lefizetése után bármikor visszaválthassa. 1591-ben Chebi Pogány György alispán, Konhai Maros Demeter, Zerfaludi Bud István, Veresmarti Maros Mátyás és Chjománfalvi Ztojka Tamás szolgabírák előtt Fatulj, máskép Kohnyai Ztanka Péter neje Axenia Jódon négy nemesi curiát örök áron eladott Jódi Lázár János feleségének, Máriának. 1647. junius 25. Boér Miklós nemeslevelet kapott Rákóczi/ Györgytől, mely armalisnak hiteles másolata van a Szaplonczaycsalád iratai közt. Érdekes 1656. január 8-ról Bákóczy György eredeti rendelete, melyben meghagyja, hogy Kalocsa Farkas sajói jobbágyot, ki megszökve, Beszterczén mint szabad ember viselte s egy fejedelmi menedéklevél alapján Illyésnek nevezte magát, mint csalót, ki a fejedelmet is rászedte, Vlád Farkashoz, mint földesúrhoz visszakísérjék. 1717-ből azért említek föl egy elismervényt, mert abban az illető felsorolja, hogy átvette Jód község nemességének 1427., 1435. Zsigmondtól, 1451-ben V.Lászlótól és 1471-ben Mátyástól nyert donatióit és szabadalomleveleit. Kár. hogy az aláírás olvashatatlan. 1731-ből igen érdekes egy Tegerovits Veszily nevű, a lengyelországi Sebjéből a nagy éhség miatt 3 fiával együtt bevándorolt egyén levele, melyben túlságosan hálálkodik azon, hogy fiaival együtt örökös jobbágy lehet Máramarosban. Nem fölösleges, ha csak kuriózumképen is fölemlítnem, hogy a XVII. század néhány oklevelében Máramaros egyszerűen Marosmegyének van írva. Tar Gyula úr bemutatta családja czímeres nemeslevelét, melyet Lipót király Laxenburgban 1698. máj. 27. adott ifjabb