Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

48 MÁRAMAROSMEGYE Prebul táján s másutt is a Berzava mentén a nagylaki Jánkfiaknak s utánok a Nagymihályiaknak voltak terjedelmesebb, részben szintén oláh'falvakból álló uradalmaik.J

) A jobbágy-állapot a középkorban a szabad élet egyik legfőbb jogát és kötelességét zárta ki: a szabad emberhez illő katonáskodás, fegyver-használat és honvédelem lehetőségét. Ezenkívül emez, a határtól jórészt távolabb eső tájakon, még a megmegujuló alkalom kényszerítő szüksége is hiányzott az ellenséggel való gyakori mérkőzésre, mely idő jártával a szolgai állású ember karját is tömegesen fölfegyverzi, harczra szoktatja, s hadi érdemek szerzésére utalván, fokonkint társadalmilag is emeli. Ez az oka, hogy e röviden leirt terűleteken, főleg az ellenségtől kevésbbé zaklatott Erdélyben és beljebb, békésen, de egyszersmind a tespedés nyugalmával, mozgás és fejlődés nélkül tapad a földhöz a jobbágyság: a magyar úgy mint az oláh. * Más irányú élet folyt a régi Temes-, Krassó- és Hunyadmegye egy nagyobb részében. E tájékon az oláhság viszonyának határozott fejlődése lépésről-lépésre tapasztalható, úgy az állammal mint a társadalommal szemben.8

) Egy-egy királyi vár körűi találjuk őket már a XIV. század második felében, főleg vége felé, s mind csoportosabban a XV-iknek elején, e vártól függő kenézek, vajdák (törzsfők), mind megannyi vállalkozók (soltészok) alatt, önálló uradalmakat úgynevezett: kerületeket (districtus) képezve. E népnek itt, közelebb a határhoz, nem csupán pénz- és vagyonbeli szolgálatát követeli a szükség, hanem időjártával mindinkább számot tart karjára, fegyvererére, harczi vitézségére is. S úgy látszik méltán. Mert a nyomokból — melyek egész a XIV. század közepéig visszavezetnek - ez oláhságnak, természetesen csak felsőbb rétegének8) a többinél előkelőbb, a pász-Pesty Krassóm. II. 206. III. 311 — 323. 2) Középkori fogalmak szerint e kettő sokkal közelebb, elevenebb kapcsolatban állt egymáshoz, mint manapság. Társadalom alatt természetesen ezúttal csak a nemesi társadalmat értve, a kései középkorban. Az állam fejétől a koronás királytól eredtek s arra szálltak vissza e nemesi társadalom legfőbb jogai, szabadságának, életének legbiztosabb forrása : a birtok. Ily köteléknél közvetetlenebb nem képzelhető. 8) Kenézek, vajdák, törzsfők és környezetük.