Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

ÉS AZ OLÁHSÁG A XV. SZÁZADBAN. 4 5 lalá a losonczi Bánfiak birtokában levő Yalkó vár tartománya, 33 oláh faluval. A szomszédos Bihar meg tjéről nincs ily apróra ismeretes képünk. Területén a Sebes- és főleg a Fekete-Körös felső völgyeinek falvait csak fogyatékosan ismerjük. A z Élesd vidéki Sólyomkő várnál például — melyet a XIV. és XY. században a Kaplaiak, szántai Laczkfiak, kusalyi Jakcsok, losonczi Bánfiak és bélteki Drágfiak kezén találunk egymásután — csak az »oláh falvak« kitétellel élnek az uradalom falvainak fölsorolásakor 2), Csékének csak »tartozékait« említik, Telegdnél pedig — a Telegdiek birtokában - a hozzá tartozó 24 helységet. Telepekkel, tanyákkal bizonyára benépesítette az oláhság a Fekete-Körösnek a váradi püspökség és káptalan birtokában levő felső völgyeit, Bél és a már akkor virágzott Széplak és Belényes környékét is, de az így támadt kicsinyke falvak nevőivel nem sokat törődtek még akkor, s birtokával sem a túlságosan mozgékony nomád lakosságnak. — Az élesdi uradalomtól északra a Csákiak némely birtokán élt még e megyében sűrűbben az oláh elem.3

) Annál nagyobb számmal a szomszédos Zarándmegye hegyvidékén, a Fehér-Körösnek Boros-Jenőtől kelet felé eső szép völgyein. E nagy térségen a síkra kidülleszkedő Yilágos vár képezé a legerősebb központot, egymásután a király, majd Brankovics György rácz despota, Hunyadi János, a Marótiak, Szilágyi Mihály s végűi (1461. óta) a Bátoriak kezében.4

) Attól a ponttól kezdve, a hol a sík egyszerre hegységbe csap át, kelet felé: a kalodvai, aranyági, kápolnai, csucsi, halmágyi, fejérkeresi vagy körösbányai, ribiczei és kisbányai kerületek, — köztök Siri, Galsa, Meszt városok Yilágosvár közelében, Körösbánya5

) és Kisbánya 6

) pedig a mai Hunyadmegye északi részében — alkották ez uradalom hatalmas testét, miként az apróra felsorolt helységek nevei mutatják, csaknem teljesen oláh — s mint látszik, igen változékony és mozgékony természetű, tehát nomád lakossággal. !) Fökútfök 1481-ből: Orsz. ltár. Dl. 27721. 29537. sz. 2) 1458-ban következőleg sorolják föl tartozékait: Sólyomkő, Micske, Tóti, Szánezi, Szentlázár, Poklostelke, Almaszeg, Magyarlugas, Élesd, Rév, Bánlaka és az oláh falvak. Ebből legalább azt tudjuk meg, melyek nem oláh falvak. 1466-ban: Tinoldot, Legságot, Közepest és Terjét is e várhoz számítják a Drágfiak. Számos oki. az Orsz. ltárban. Péld. Dl. 31149. 26622. sz. 8) Lásd főleg Leleszen az 1489-ik évhez 31. sz. a. 4) Lásd: Pesty, Helynevek. I. 418. 1. 5) Másként: Czibebánya. 1!

) Másként: Medvepataka. Ma Boicza Hunyadmegyéhen,