Századok – 1889

A Századok októberi a máramaros-nagybányai kirándúlásról szóló füzetének tartalma. - Máramarosmegye és az oláhság a XV. században. Írta dr. Csánky Dezső 27

46 MÁRAMAROSMEGYE Ez uradalomtól északra Desznye — ma Dézna — tartománya, mely 1387. óta a Losoncziaké, bővelkedett hasonló oláh falvakban. E vidéket azonban részletesen csak a XYI-ik századi adólajstromokból ismerjük. Boros-Jenő és Pankota *) vidékét, mely ugyané családé volt — úgy látszik szintén oláh jobbágyság lakta, s e pásztor nép legelteté nyájait a Buttyintól délnyugotra elterülő, a XYI. században 2

) a váradi püspök birtokában levő lejtőkön is.8

) Délfelé haladva Aradmegye következik, mely a középkorban nem mint ma csupán északra terűit el a Marostól, hanem délre is, mélyen a mai Temes- és Krassómegye testében. Az éjszaki részen a Maros partján Solymos vára emelkedik, mely a XV. században egymás után uralta a királyt,4) a guti Országh-okat, Hunyadi Jánost, Mátyás királyt, Giskrát, a lendvai Bánfiakat, majd Korvin Jánost s mintegy 75 oláh falut számított egészben vagy részben kerületéhez.5

) Ez uradalomtól kelet felé Várad vagy Váradia vár áll, a mai Tót-Várad helyén 46 legnagyobb részt oláh - faluból álló tartozékával; ettől és már a Marostól is délre pedig Szád vagy Szádia vár, 17 oláh faluval, 1479-ig mindkettő a Garaiak, azóta pedig a lendvai Bánfiak birtokában.6

) Tótváradtól nyugat felé a mai, Kaprucza vidékén ezenkívül a békésmegyei eredetű gerlai Abrahámfiaknak,T

) a mai Kapriora tájain meg a Csanád nemzetségből eredő Telegdieknek voltak a Maros mentén hasonló oláh falvaik.8

) Odább délre már a régi Temesmeyye következik. Itt egy szomszédos — a mai Krassómegyében fekvő Fadimak, Kutina sat. vidékén elterülő, nagyrészt oláh falvakból álló — uradalmat a XV. század második felében a Sugár, majd a Bástai és Haraszti *) A Zichy-Okmáuytárban már 1318-ból előfordul e kitétel Zarándmegye északnyugati részéből: »Cum villis olachalibus .... quam aliis.« (II. 132. 1.) 2) S bizonyára már a XY-ikben is. 3) Orsz. Levéltár. Dl. 17660. Pesty, Krassóm. tört. III. 438. 441. és Szörénym. tört. I. 265. 1. 4) Zálogban 1439-ben berekszói Hagymás Lászlót is. 5) Orsz. Levéltár. Dl. 13375. 13597. 17902. sz. Pesty, Krassóm. tört. III. 381. Müncheni áll. Utár. Ungarische Documente. XI. 53. 6) Pesty, Krassóm. tört. II. 187. III. 448. 450. 458. Szád vár a mai Krassómegye északi részében fekvő Kápolnás, Veresmart sat. vidékén állt valahol. 7) Orsz. levéltár. Gyulafehérv. protocollum 23. fol. 203. Dl. 18165. 19244. 8) U. o. Dl. 322.