Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. HUNFALFY PÁL: A trajánusi Dákia rumunjainak történetei (Istoria Romanilor din Dacia Traiana de Xenopol) - II. 644

TÖRTÉNET] IRODALOM. Közel ott van egy római castrumnak nyoma, mely talán legkülsőbb volt. A németek megtalálván romjait, Burghallen-nuk, mintegy »vár csarnokainak« nevezék el; a magyarok is megtalálván romjait, csak Várhelynek jelölték meg. Hogy híjják a rumunok? Orheiu-nak, mi a magyar névnek utánozasa! Mit jelent ez? azt-e, hogy ott elbúvott dákorománok lappangtak, kik azután a megjelenő szlávokat magokba olvasztották, mint Xenopol »történelmileg« (?) megmutatja? Ellenkezőleg azt jelenti, hogy ott a németeket és magyarokat még szláv sem előzte meg, annál kevésbbé rumun. A rumunok a volt beszterczei vidéken is a legutoljára érkező lakosok, a kik a német »Treppen« helységnevet is csak Treptyi-re változtatták el. Xenopolnak históriai dicsőségére szolgál, hogy a német Treppen-hen a capitoliumi Tarpejum saxum-ot fedezte fel. Az oláh Treptyi és Orheiu olyan tanúság, mely egy maga halomra dönti a rumun Kliónak összes költeményeit. Igaz, távolka helyről szól ezen tanúiság; a magyar történetírók Benkőtűl fogva a legújabb időig nem hallották meg; a magyarországi latinúl és németül iró historikusok annál kevésbbé hallhatták meg. Hogy juthatott volna el szerény hangja a külföldi nagyhírű historikusokhoz! Hát Rodna, vagy Eadna! A tatárjárás ideje előtt híres gazdag német bányász-város volt; azután is sokáig virágzik még. Utóbb a bányászat hanyatlásával a város is csekélyebbé lett, vagy megfordítva, s német város hanyatlásával a bányászat kezdett múlni: Hodnát és völgyét Besztercze városának tulajdonává teszik királyi adományok. Az oláhság csak a XIII. század utolsó felében tűnik ott fel és szaporodik. ()tt is nem ősrégi lakos, hanem utolsó jövevény. A mint Erdélyország kiemelkedik a történelmi homályból, legnevezetesebb megyéje Szolnok lesz. Az erdélyi vajdák rendesen szolnoki főispánok; csak később lesznek székelyi ispánokká is (comites Siculorum). A nagy megye azután ketté válik: Belső Szolnok-megyére és Középső Szolnok-megyére, melyeket névszerint a magyarországi Külső Szolnok-megye egészít ki. Az erdélyi két Szolnok-megyének nyugati határosa Kraszna-megye. Ha valami, ezen megye-nevek hangosan tanúskodnak arról, hogy a magyarok szláv népre, s csakis szláv népre találtak. Annak a románságnak, mely a magyarok megjelenése előtt magába olvasztotta volna a szlávságot, a nélkül, hogy elvesztené rumun természetét, ott sincs legkisebb nyoma; pedig azon vidékek is nagyon helyes elbúvok lettek volna. De minek fáradok tovább az ilyenekkel ? Ha nem tudnám, hogy még sok magyar irodalmi főben bujkálnak a Xenopol dako-románjai, bizony nem is fáradnék ezekkeL Tehát folytatom a sisyphusi munkát.