Századok – 1889

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. HUNFALFY PÁL: A trajánusi Dákia rumunjainak történetei (Istoria Romanilor din Dacia Traiana de Xenopol) - II. 644

651 TÖRTÉNETI IRODAT.OM. Van több folyó, melynek magyar és szláv neve van; úgy város is van több, magyar és szláv névvel. Azonképen vannak magyar és német nevű folyók és városok vagy helységek. Melyik név az eredetibb. A hol magyar és német nevek találkoznak, ott a magyart lehet eredetiebbnek venni, mert a német vagy szász »vendégek« utóbb költöztek be. De hol magyar és szláv nevek találkoznak, ott a szláv lehet az eredeti, mert szlávok előzték meg a magyarokat mindenütt Magyar- és Erdélyországon. Említettem már a Fekete-Ügyet, melynek szláv neve Cserna vada fekete víz; megemlítem most a két Küküllöt, melyek szláv neve Tirnava (Trnava), mi németül Dornbach-ot jelent. A Trnava név nagyon sok folyónak neve a szláv országokban. A nyelvtudomány kihozta, hogy a magyar KüküUü is Dornbach-ot jelent, kükel, a kún nyelvben is kükül, dudva, tüske; jó pedig a régi ugor jog, folyó. Kükül-jobból lett Kükiil-jö, mint Hév-jogból lett Hé-jö (Hevesmegyei folyó). Talán nem vétünk, ha a szláv elnevezést tartjuk előbb valónak a magyar fordításnál. Az utóbb érkező oláh, ki már Bolgárországban lett szlávossá, közelebb állott a szlávhoz, mintsem a magyarhoz : tehát az akkori szlávoknál még élő szláv nevet fogadta el. A magyar és német, nevű folyók közt nevezetes a Sebes — Mühlbach. A német név »malom-patak« : de lehet, hogy a folyó a »Mühlbach = Sebes« nevű városról van nevezve. Szepességen is van egy MUhlbach nevű német falu ; de minthogy ott, tudtomra,, minden falunak patakja és malma van, nem tudom, miért lett a szepesi és erdélyi Mühlbach név. — Mellőzöm egyébiránt a német nevű folyókat, mint Zood, Zibin, Lauter, Reussbach, Hartbach stb. stb. s általmegyek a város-nevekre, a melyeket Xenopol felhoz. Könyvének 463 — 491. lapjain a magyarokról értekezvén, azt mondja, hogy a trajanusi Dákiában 648-tól fogva a magyarok megjelenéséig, tehát 200 éven által, a rumunok és szlávok csendes életet éltek, ha hozzáhasonlítjuk az előbbi zivataros élethez. Akkor az addig elbujt nép magát mutatni kezdé a világnak, s elhagyván a hegyek szurdékait, a völgyekbe szálldogált, s rumun és szláv falvakat és városokat építgete, melyek sokkal megelőzték a »magyar hordák« letelepedését (a caror existenta mai vecche de cit asedarea oardelor niaghiare). Akkor támadának rumun és szláv vajdaságok is, melyeket Béla király Anonymusából ismerünk, jelesen Gelou-nak rumun herczegsége (ducatulu romanesc.) Az Anonymus így említi meg: Tuhutum hírét vette az Ultrasilvania földje jóságának, a hol valami blacus, Gelou, uralkodik (dominium tenebat); hogy hitvány oláhok és