Századok – 1889

Értekezések - JAKAB ELEK: A kolozsm. apátsági zárda mint üldözöttek menhelye - I. közl. 1

4 A KOLOZSMONOSTOBT APÁTSÁGI ZÁRDA, Ez apátság történetéből némi részleteket én irtani meg 20 év előtt.Kolozsvár Története sajtó alatt levő részeiben is van róla emlékezés.2

) De mai felolvasásomban annak régi története egy-két egészen ismeretlen részét fogom általam véletlenül felfedezett eredeti adatok alapján megvilágosítni s a történetírás közbirtokává tenni. Tudva van, hogy a reformatiókor secularizált s a fiskus részére lefoglalt, később másoknak ajándékozott apátsági zárdát és uradalmat, mint zálogban volt koronabirtokot, Bács, Jegenye, Kájántó, Tybortztelke és Bogártelke, hozzátartozó falukkal együtt Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem a birtokosoktól visszaváltván: 1581-ben az Erdélybe beliivott jezsuitarendnek adományozta, számukra Kolozsváratt, a Bel-farkasutczában ma is meglevő ev. reformált szentegyház mellett, a Ferencz-rend régi, elhagyott zárdáját egyetemi rangú akadémiává alakíttatta, mellette az uri és szegény sorsú r. kath. ifjúságnak papnöveldét (Seminarium) állított, az egyetem vezetőigazgatójáúl a lengyelországi jezsuita Collegium provinciálisát, tanárokúi 12 idegen ajkú és nemzetiségű jezsuitát hívott be s azokra bízta országában a felsőbb oktatást és nevelést, a kik azon évi oct. 1. Kolozsvárra meg is érkeztek s az oktatást elkezdették. Az ország választott kormányzója a kiskorú Báthori Zsigmond helyett Ghyczy János volt, alkotmányos, szilárd jellemű, igazságos férfi, a Báthori-ház híve. A Kolozsváratt többségben levő unitáriusok és gyorsan szaporodó reformált hitvallásuak nehéz szívvel s idegenkedve fogadták a jezsuitákat. Csak a lengyel királytól való tartás és a kormányzó vas erélye tudta meggátolni a lelkekben titkon forrongó szenvedélyek kitörését. A mint elébb Báthori Kristóf fejedelem, utána J.stván, a lengyel király elhalt, ádázul nyilvánult ellenök a soká elfojtott gyűlölet és bosszú a szószékeken, irodalomban és társadalmi körökben, s tetőpontját érte el az 1587—88-ki országgyűlésen, a hol az ország KK. és BR. az értkoruvá nyilvánított fejedelmi utódnak csak ama föltét alatt Ígérték meg a hűségi eskü letételét, ha a jezsuitáknak az ország!) Magyar Történelmi Tár. XIII. kötet. Pest. MDCCCLXVIII. 3—20. 11. 2) Kolozsvár Története. II. III. kötet.