Századok – 1889

Értekezések - JAKAB ELEK: A kolozsm. apátsági zárda mint üldözöttek menhelye - I. közl. 1

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁGI ZÁRDA. MINT ÜLDÖZÖTTEK MENHELYE. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A mint az utas a Királyhágón áthaladva, Gyalunál a Kis-Szamosvölgyben Kolozsvárhoz közeledik, a Felekhegy-bői északra kiágazó erdőség alj ában egy lejtős dombháton látja elterülve Kolozsmonostor mezőváros nyugati végén az egykori szent Benedekrendi apátság várkastélyát és monostorát, melyet északról az alatta elfolyó Szamos s általa képezett meredélyes hegy természetes várfal gyanánt védett, keletről, délről és nyugatról széles földsáncz; ennek egész kerületén vastag tömör kőfal emelkedett, a helynek erődített kastély- s vár-jelleget adva. Latin történeti neve a köziratokban: Fortalitium, CasteUum, Castrum Kolosmonostor. Ez apátságot I. Béla király 1061—1063. körül alapította, Szent-László király sok faluval ajándékozta meg. Hatalmas apáturak voltak a monostor és várkastély birtokosai, a leiknek nagy ideig Gyalu-vár és Kolozsvár is, sőt lelkiekben ez egész tartomány alattvalója volt. Kettős tornyú szentegyházában számos pap hirdette az istenigét, rendes iskolában tanították az ifjúságot ; az apát gyakran oly politikai befolyást tudott kivívni, hogy az erdőn-tuli országrész békéje kulcsát tartotta kezében. Mátyás király fenyegetőnek látta e kastélyt a királyi trónra nézve, s 1466-ban lerombolását rendelte el.... De a monostor és szentegyház e század második tizedéig állott fönn, s akkor lerontatván, anyagából a kolozsvári kir. lyceum épült; csak az egyház szentélye maradván fenn, kápolnává alakítva, elévült régi dicsőség tanujául. A hagyomány Bdthori Zsigmond kápolnája név alatt ismeri. E fejedelem alkotása csak átalakítás volt. SZÁZADOK. 1889. I. FÜZET. 1