Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

478 THAIiY KÁf.MÁN". térre, a postahivatal körűi torkollik, s úgy fut végig mindig déli irányban a török, a zsidó, a görög, az örmény városrészen, ennek egészen utolsó keresztutczájáig, mely a város alsó szélét képezi. E főutczában vannak a kávéházak, köz-étkező helyiségek, a három han, a legtöbb bolt, műhely, árucsarnok. Szóval, a kikötő mellett a forgalomnak ez a főere. A mi szállónk is ezen hosszú utczában volt, a görög város közepén. Innét tehát jobbra fordulva, átmenénk az örményvárosba. (Egyik városrész utczái, házai ép oly keleties jellegűek, mint a másiké, azzal a különbséggel, hogy lantornás ablakokat — vagyis hárem-lakosztályokat - mint mondók, leginkább a török városrészben láthatni; noha egyebütt is laknak most már szórványosan egyes mahomedán családok, nevezetesen törökhitű örmények.) Ezen észak-déli főutczát számos zeg-zugos, görbe utcza és köz szeli keresztül, melyek a magaslatról a völgybe, a tenger felé, vagyis nyugatról keletre irányúinak. E keresztutczák legszélsőjéig érkezénk, mely a várost dél felől bezárja. Czélpontunknál lévén, a balra forduló saroknál megállánk széjjeltekinteni. Egy keletnek tartó, kivételkép egészen egyenes irányú, meglehetős széles, mérsékelten lejtős, jól kövezett utcza nyílt meg előttünk, mindkét oldalán csupa emeletes házakkal, melyek közül a baloldali sor házai ódonabbaknak látszának, mint a jobboldali — szélső - -soréi. Lent, a meneteles utcza alsó végénél a tenger tükre csillant föl fényesen, a romladozó, ószerű, sötét házak között. »Itt van az örmény város vége; ez a szélső utcza volt a magyarok utczája ! — úgymond vezetőnk. Ezzel a sarokházzal, — a melynek emeletén van Rákóczi kápolnája, a mostani r. kath. parochiális templomka, — kezelődnek a fejedelem házai, le egész a tengerig. És pedig, mint szépanyám Kőszeghy Czeczilia mondá: a belső, baloldali házsor magának a fejedelemnek s legfőbb híveinek lakosztályait, palotáit foglalá magában, — míg a jobboldali, külső sor házaiban (melyek most már nagyobb részben át- vagy újraépítvék) lakott a nagyszámú udvari és szolgaszemélyzet.« Valóban, az utcza teljesen úgy fekszik, a mint Mikes 172U. april 24-iki levelében leírja: »Mi az örmények közt lakunk. Az egész szállásaink a város szélén vannak ; csak egyet lépek, — már a mezőn vagyok.« A jobboldali házsoron túl kezdődik a szabad mező.