Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

RODOSTÓ ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAI. 409 És úgy van, mint az 1794-ben itt bolyongott kassai orvos az ezen utczában lakó legutolsó magyartól,az akkor már 116 éves Horváth Istvántól — a kinél szállva vala, — hallotta: »Adott néki (Rákóczinak) a császár egy egész utczát.« Ebben a sok kegyeletes bús emlékkel, a nagy,nemes fejedelem utolsó éveivel, utolsó óráival, halálával megszentelt utczában vagyunk tehát mi is. Ezen nagyon egészséges, kellemes és elkülönzött fekvésű utczának házait III. Achmed szultán 1720-ban, — mikor a bujdosó magyaroknak, mint meghívott vendégeinek itt szállásokat készíttetett, - a gazdag örmény tulajdonosoktól, a kiket házaikból kitelepíttetett, előbb kibérelé, majd végképen megvette és Rákóczinak s bujdosó híveinek adományozá, örökjoggal. A fejedelem pedig, ki eleinte inkább csak ideiglenesen rendezkedett be, utóbb, — miután a franczia politika osztrák hajlamúvá vált, Alberoni bíbornok a spanyol ministerelnök külpolitikai merész czélzataival együtt megbukott, és végre, miután Nagy-Péter czár halála 1725-ben, Rákóczi fegyveres hazatérhetésének utolsó reményeit is eltemette, — tehát a fejedelem e szomorú csalódások után mind szorosabban füzetve az iránta mindvégig barátságos török udvarhoz: megbarátkozék a gondolattal, hogy sokat hányatott életének hátralevő éveit rodostói kies magányában töltendi el. Rákóczinak, az idősűlő Rákóczinak contemplatív természetéhez, vallás-bölcseleti stoicus nyugodalmához igen jól illett ez. A fejedelem minden valószínűség szerint ekkor, 1725. óta kezdett el állandó, kényelmesebb, finom műízlésének s rangjának legalább némiképen megfelelő berendezés czéljából, rodostói házaiban nagyobb átalakíttatásokat, átépítéseket tetetni, művészi festéseket, stucco-, sgrafitto- s másféle díszítéseket alkalmaztatni, sőt merőben új épületeket is emeltetni.J) Ezt ugyan Mikes részletesen írva nem hagyta: de azt igenis világosan említi, hogy Rákóczi »sok (udvari) embert tartott, azoknak sok fizetést adott, és megannyit költött az építésre;« továbbá, hogy a sok mesterséges házi eszközt, bútort, »örökké csináltatta; az asztalos és a lakatos többet nyertek rajta, mintsem az ötvösök.« (1735. nov. 15-ikilev.) *) A fejedelem fiának, Rákóczi József herczegnek 1738. uov. 7-én kelt végrendeletéhez csatolt végrehajtási emlékirat nyilván beszél az öreg fejedelem által Rodostóban építtetett házakról. (L. alább idézve.)