Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

• RODOSTÓ ÉS A BUJDOSÓK SÍRJAt. 477 A beszédes, eleven, fürge ifjú azután örömtűi ragyogó szemekkel eldicsekedett rögtön, hogy őbenne is magyar vér foly ám: mert atyjának nagyanyja a »madzsar lciráj«-jal (így nevezik Rodostóban Rákóczit) ideköltözött nemes családok egyikéből származott. .. Hát, hogy hívták a nagymamát? — Kőszeghy Czeczilia! (Cecile de Kessegh). Be kár, hogy az urak egynehány héttel előbb nem érkeztek, úgymond; szegény nagymamát most két hete temettük el, — 94 éves volt; az tudott ám sok mindent beszélni az itten lakott régi magyarokról! Ha az urak hallhatták volna! .... Épen mára van a hagyatéki osztály utána kitűzve, - együtt van az egész rokonság, Konstantinápolyból. Drinápolyból; ezért nem jöhet délelőtt az apám. Képzelhető, mily kedvesen lepett meg a magyar származású élénk fiú ilyetén csevegése. Aztán elmondá, hogy ő is jól ismeri a magyarok egykori lakóházait, emlékeit, — mert neki is, atyjának is mindent elmondott, megmutogatott a boldogúlt nagymama ; és ő nagy örömmel el fog bennünket vezetni a magyarok utczájába, a fejedelem házaiba, kápolnájába, a sírkövekhez, a templomokba, a temetőkbe, a madzsar-cseszméhez, mindenüvé, s mindig velünk leend, míg itt időzünk. Hiszen ő is magyar vér!. . . Meg is tette mindezt a lehető legfürgébben s legelőzékenyebben. Fiatal vezetőnket, — gr. Bercsényi Miklós egykori unghvári tiszttartójának Kőszeghy Györgynek, s titkárának, a poéta Kőszeghy Pálnak dédunokáját, — csakhamar nagyon megkedveltük, másnap megismert unokatestvérével, Sai'h Czézárral együtt. Teendőink tervét megállapítván, s a délelőttöt a fejedelem és a hajdani magyar városrész házainak, Rákóczi kápolnájának s a Bercsényi és társai sírjait rejtő görögtemplomnak szemléletére határozván szentelni: azonnal megindulánk, ifjú kalaúzunk vezérlete alatt, az örményvárosba. Rodostó városát hosszában — csaknem a közepén — egy ámbár görbületekkel bíró, de mégis általánosságban a tengerrel párvonalban, vagyis északtól délnek húzódó hosszú utcza szeli át, mely mintegy főutczának mondható. Felső vége a konak előtti