Századok – 1889

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Rodostó és a bujdosók sírjai - I. közl. 457

460 THAIiY KÁf.MÁN". melyek a Muradli és Rodostó közti út biztosságát veszélyeztetik. A mi konstantinápolyi időzésünkkor is tele voltak a sztambuli lapok egy ily rablóbanda hírével, melynek üldözésére nagyobbszámú zaptihé-k rendeltettek ki. E körülmény, továbbá óhajtásunk : Rodostót a tenger felől pillanthatni meg legelőször, volt oka annak, hogy a muradli-i irányt mellőzve, mi is a tengeri utazást választottuk kirándulásunkra, habár a tenger viharos volna is. A múlt 1888-ik év őszén tett konstantinápolyi utazásomnak egyik legfőbb czélja ugyanis Rodostó vala. Réges-régen vágytam már a halhatatlan Rákóczi és Bercsényi utolsó bujdosó tanyáját, halálozási helyét, annyi nemes magyarnak temetőjét, a hű Mikes Kelemen »«les-keserves« lakta földét színről-színre meglátni, s ott a rég elhunyt száműzöttek emlékeit, nyomait kutatni, ivadékaik sorsát kinyomozni. Mióta a másik, a lengyelországi bujdosó tanyát Jaroslaivot ugyancsak a múlt év május havában meglátogatám • és ott Rákóczi fejedelemnő, özvegy gróf Bercsényiné, Krucsay István, Jávorka Ádám, Kajdacsy Péterné s más magyar bujdosók emlékeire bukkantam: ellenállhatlanűl fogott el a vágy. hogy még azon esztendőben a főfő temetőt Rodostót is megszemlélhessem, nem felejtve el az ázsiai, bithyniai Izmidben nyugvó Thököly Imre sírjának meglátogatását sem. így és ezen czélokért utaztam el azután September havában Ivonstantinápolyba. Izmidben október 5-én jártam; miről alább, tanúlmányom végén szóiandok. A Rodostóba indúlást okt. 6-ára tűzém ki; tolmácsúl a török fővárosban tartózkodó ifjú orientalistánkat, a debreczeni dr. Kunos Ignáczot — ki Izmidben is velem járt — voltam magammal viendő. Utitársakúl hozzám csatlakoztak még: Bárczay Oszkár, kir. kamarás, volt honvédőrnagy barátom, és dr. Kincses Imre, Konstantinápolyban élő magyar orvos. (A konstantinápolyi magyar gyarmat tagjai közül, Szilágyi Dániel s Czakó immár elhalván, ő vala az egyedüli, a ki valaha, mint volt török katonaorvos, megfordúlt Rodostóban ezredével, s ott néhány ismerőssel bírt azon időből; de történelmi emlékeket akkor ő nem kutatott, nem látott.) A szükséges előkészületeket megtévén s magamat ajánlólevelekkel ellátván, okt. 6-án délutáni 5 órakor szálltunk fel az