Századok – 1889
Értekezések - Dr. PÓR ANTAL: Kálmán győri püspök (1317-1375.) 369
KÁI,MÁN, GYŐRI PÜSPÖK. élénk öröme telt benne, midőn Váradi Miklós, a pálosok tartományi főnöke, társával Szalai Benedekkel engedelmet kértek tőle, hogy Pápóczon, Vasvármegyében nemes Magyar Pálné asszony bőkezűségéből zárdát építhessenek és templomot. Készséggel teljesítette e kérelmet a püspök, mert ez által »a nevezett asszony emléke lesz Istennél és érdemei garmadája megnövekszik.« ") Magyar Pálné azonban nemcsak a pálosoknak épített templomot és zárdát Pápóczon, hanem prépostságot és társas káptalant is alapított. Kálmán püspök ezen kegyes alapítványhoz megegyezésén felül még azzal járult, hogy egy igen alkalmas kanonokját nevezte ki pápóczi prépostnak, sőt a püspökséget illető pápóczi tizedet is a prépostnak átengedte.2 ) Legérdekesebb azonban Kálmán püspök levelei közt az, melyben némely győr-egyházmegyei nemes jobbágy jogát visszaállítja. Jogrégiségi nézőpontból fölöttébb érdekes e levél. Kálmán püspök elé járult, ugyanis, néhány jogában sértett nemes jobbágy, a magok és atyjokfiai nevében előadván, hogy noha ők az előbbi, áldott emlékű püspökök idején a nemes jobbágyok sorába tartozának, amit szabadság-leveleik rendén be is tudnak bizonyítani, a mostani püspöki tisztség őket nemesi jogaik sérelmével a tisztségi bírói szék elé állítja, mindennemű adókkal, taksákkal és ajándékkövetelésekkel rója meg csak úgy, mintha nem-nemes jobbágyok volnának. Kálmán püspök igazságérzete föllázadt e törvénytelenség ellen;8 ) tanácsot űlt káptalanával, és megvizsgálván a panaszosok szabadságleveleit, nemcsak visszahelyezte őket régi, törvényes állapotukba, hanem ez alkalomból az egyházi nemesek jogai és kötelességei oly szabatos meghatározását adta, mely világosság tekintetében kivánni valót nem hagy fönn. Az egyház nemes jobbágya fölött, úgymond, csak a püspökség világi főtisztje, az ispán (comes) Ítélhet; az egyház nemes jobbágyának az az egy kötelessége van, hogy ha a király felűlést rendel, ő is hadba száll a püspökkel; ha erre a nemes jobbágy netán alkalmatlan, akkor megváltja e hadi szolgálatot évenkint !) Fejér, C. D. lXjlll. 36. 2) Fejér, C. D. IX/lII. 603., IX/V. 168. 8) »Nos volentes unumquemque subditum nostrum in suis liberta tibus et iuribus conservare et manutenere.«