Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Irodalmi szemle - 362

TÁRC'ZA. 1702. 1758-ból). Vau köztük egy magyar is — Horváth Bálint levele. Vau tisztázat, fogalmazvány — de mindenből jellemző minta kiválasztva. Minden facsimiléhez mellékelve vau a feloldás is, még pedig betűhíven a rövidítések megjelölésével. A hadi levéltár kétségteleuül már ennyi minta közlésével is szolgálatot tett a tudománynak ; — de minthogy ez előttünk fekvő füzet, daczára hogy a minták jól vaunak összeválogatva, még a legjellemzőbbek közül is csak keveset mutat be, bátran lehetne a megjelent miutákat újakkal szaporítani. De a munka elterjedése érdekében óhajtandó volna, hogy a következő füzetek jelentékenyen olcsóbban adassanak, mert kevés tanulni szeretőnek van módja egy füzetért 15 frtot adni. — DK. KRONES FERENCZ tagtársunk, a Kirchhof? által szerkesztett Népismei kutatások (Forschungen zur deut sehen Landes und Volkskunde) JII-ik kötetében a nyugoti Alp tartományok német betelepítéséről nagy érdekű és nagybecsű mouographiát adott ki. Krones a magyar történetírás újabb vívmányait folytonos figyelemmel kiséri s azokról különböző német folyóiratokban alapos czikkeket közöl. De minden munkában, mely e nagy szorgalmú történetbuvár és író tollából kikerül, felhasználja a magyar forrásokat is. Jelen munkájában is sok magyar történeti vonatkozás van, s épen ezért felhivjuk rá olvasóink figyelmét. — TEMESVÁRY PELBÁRT és beszédei czím alatt adott ki Horváth Cyrill egy tanulmányt, mely Pelbárt müveiből akar világos képet nyerni és nyújtani, azokat bonczoló kés alá vévén, .t 1 fejezetben végig megy az egész kérdésen, fejtegeti behatóan a scholastieus modort, melynek egyik maradványa Pelbárt s kimutatja, hogy tulajdonkép csak a Stellarium az igazán kidolgozott müve. A Pomerium csak útmutató, hogy annak alapján dolgozzanak ki az alsóbb rendű papok beszédeket. Ebben a Pomeriumban vannak a »Sermones de' Sanctis«, melyekért Pelbártot a magyar »szent hajdan« egyik följegyzőjének tartották a történészek, de ezen feljegyzésekről alapos és beható magyarázat s összehasonlítás után kimutatja szerző, hogy Pelbárt csak régi codesekből irta ki az adatokat s csak puszta másolónak kell tekintenünk. Még visszatérvén a könyv behatóbb ismertetésére, itt csak azt jegyezzük meg a könyvről, hogy igen olvasható, szép nyelven van írva s nyereségnek tekinthetjük irodalomtörténetünkre. — RÉCSEY VIKTOR ALFONZ »Felolvasások és leírások« czim alatt egy kis füzetet adott ki Kassán, a melyek eredetileg a napi és heti lapok hasábjain jelentek meg. Olvasóink egyiket másikat olvashatták is s így hosszabb ismertetés helyett egyszerűen kiemeljük azokat, melyek történeti vagy irodaimtörténeti vonatkozással bírnak. Ilyenek »Az első magyar költőnő« Petróczy Szidóniáról, Ötven év Balaton-Füred múltjából, Frankenburg Adolfról, a Chernelházi Chernel-család, Uj római felirat Sopronban, végül Ferencz Ferdinánd főherczeg, a prezumtiv trónörökösről. — »ÁLTALÁNOS ZENETÖRTÉNELEM« czím alatt Hofecker Imre egy 94 lapra terjedő kis könyvet adott ki, a mely dióhéjba szorítva a zene fejlődésének főbb mozzanatait tárja fel. Szent Ambrustól és szent Gergelytől,