Századok – 1889

Tárcza állandó rovatok - Vegyes közlések - 364

3-364 tárcza. a troubadourok, a mysteriumi játékok, a németalföldi iskola, Palaestrina zenéjének ismertetése után az első dalmű kísérletekről, az operáról Francziaországban, a zongora és orgouajátszásról a XVIII. század végéig, majd a hegedüjátszásról, Haydn József, Mozart, Beethoven zenéjéről, végül az újabb operáról s a zenének modern korszakáról értekezik. A zene története iránt érdeklődök hasznos kis eompendiumot nyernek benne. — DR. GERLÓCZY GYULÁNAK, mint műegyetemi tanárnak 25 évi működéséről emléklapot adtak ki dr. Nendtvich Károly és Máchik József, melyben műegyetemi-, tanári-, irodalmi- és közhasznú működésének főbb momentumai vaunak megörökítve. — DR. KOVÁCS PÁL életéről és működéséről dr. Koltai Virgil tartalmas és becses monographiát adott ki. Kovács Pál a 40 éves legkedveltebb beszélyírója volt: valóságos korrajzok ezek, melyek híven festik a 40-es évek életét, erkölcseit, viszonyait. Mint journalista a »Hazánk« szerkesztésével megmutatta, hogyan kell egy vidéki lapot szerkeszteni: kortársai közül sok kiváló író s ezek közt Petőfi is állandó munkatársa volt. Épen ily nagy hatást fejtett ki a társadalmi életben is; — hogy Győr magyar várossá lett, abban az oroszlán rész övé. Koltai jól festi tevékenységét s a liatást, melyet korára gyakorolt. VEGYES KÖZLÉSEK. — HIBAIGAZÍTÁS. A Századok f. évi III. füzete 208. lapján felülről 12-ik sor, e szavak: »Csak II. Pál, a hires Aeneas Sylvius« után kimaradt: »(II. Pius) utódja«, mint ezt maga a szöveg is mutatja. Ugyan e füzetben az iskolai programmok ismertetésében a 264-ik lapon, ott a hol a szászrégeni algymnasium programmjáról van szó, a felhozott német telepeknek (névszerint Burzenland = Barczaság; Thorenburg = Torda, Burgberk — Borberek) magyar nevei nem emiittettek meg. — A DEÉSI REF. EGYHÁZMEGYE báró Kemény Gábornak, elhunyt elnökünknek emlékünnepét márczius hóban megtartotta. Alkalmi beszédet Nagy Lajos ref. lelkész tartott a ref. egyházban, hol ez alkalomból gyászravatal volt felállítva. Vallás és felekezeti különbség nélkül nagyszámú közönség vett az ünnepélyen részt. -- GRÓF MJKÓ IMRÉNEK, az Erdélyi Muzeum Egylet alapítójának s Társulatunk első nagy nevű elnökének mellszobrát, (melyet tudvalevőleg báró Vay Miklós mintázott) a Schlick-féle öntödében elkészítették, a talapzat kövét Kis-Bányáról hozták, s Pejacsevics gróf rajzai szerint Kolosvártt faragják. E mellszobrot Kolosvártt a Muzeum-kertben (melyet gróf Mikó ajándékozott az egyletnek) fogják felállítani a bejáróval szemben levő dombon, s az Egylet idei közgyűlése alkalmával fogják leleplezni. A szobor szemben levő oldalára következő felirat jön : »Hidvégi gróf | Mikó Imre | az erdélyi muzeum | alapítója j a nemzeti tudomány |