Századok – 1889

Értekezések - KROPF LAJOS: Budai Parmenius István 150

KÜLÖNFÉLÉK. vállalatot mindjárt elején érte. Egy fő ember, Miles Morgan meghalt, több hajó elveszett a tengeren, a többi pedig visszatért Angliába anélkül, hogy az útazók az igéret földjét megpillanthatták volna. Az első kísérlet meghiúsulása azonban nem kedvetlenítette el Sir Humplireyt, Pátense hat évre szólt s így 1583-ban egy második expedicziót szervezett, mely ámbár kezdeményezőjének életébe került, elérte a kitűzött czélt. Reánk magyarokra nézve ez újabb kísérlet azért bír érdekkel, mert az útazók közt volt egy honfitársunk is, névszerint Budai Parmenius István. Nevét és szerencsétlen végét számos olvasóim bizonyára már ismerik Bancroft könyvéből, melynek egy német fordítása még 1847-ben jelent meg Lipcsében.x) Miután azonban az amerikai történetíró csak néhány szóval emlékezik meg földinkről, legyen szabad e sorok írójának az elpusztúlt magyar kalandos emlékét föleleveníteni és nevének honfitársai előtt tiszteletet szerezni, melyet dúsan megérdemlett, mivel távol hazájától is nemzetének dicsőséget és jó hírnevet szerzett. Az eredetileg öt hajóból álló kis raj 1583. junius 11-én (ó-styl) egy keddi napon hagyta el a Plymouth melletti Cawsand Bay-t Sir Humphrey Gilbert személyes vezénylete alatt 260 emberrel. Már harmadnapra rá a hajók egyike, névszerint a »Raleigh« visszafordúlt, miután kapitányának mentegetődzése szerint ragályos betegség tört ki a legénység közt s így vissza kellett térnie Angliába. A többi négy folytatta útját s némi késedelem és viszontagság után végre augusztus hava 3-án elérte Newfounlandot, hol az útazók még az nap patra szálltak Parmenius tudósítása szerint »apudportum Sancti Johannis« és Sir Humphrey Gilbert még augusztus 5-én ünnepélyesen elfoglalta a területet királynője nevében és részére, az ott horgonyzó számos angol és egyéb nemzetbeli hajó jelenlétében. Földink több érdekes részletet közöl az új vidékről. így egyébb dolog közt azt is említi, hogy látott számos medvét, de szőrük fehér volt s nem voltak oly nagyok, mint a mieink (quam nostri). ügy látszik, ő volt az első magyar ember, ki jeges medvét látott. O oly czélból csatlakozott az expediczióhoz, hogy annak történetét ékes latin versekben megörökítse az utókor számára.2) Elképzelhetjük elkeseredését és kiábrándulását a megéneke*) Geschichte der Vereinigten Staaten von Nordamerika. így közli a német kiadás czímét velem id. Conlegner Károly úr, kinek megtisztelő fölszólítására a legnagyobb készséggel fölkutattam e néhány adatot. 2) Ezt az expediczió egy más tagjától, Haiestől, tudjuk,