Századok – 1889

Értekezések - KROPF LAJOS: Budai Parmenius István 150

KÜLÖNFÉLÉK. lentiéi vidék láttára s megérthetjük kedélyállapotát, midőn följajdul levelében hideg prózában: »Praeter solitudinem nihil video!« Bennszülöttet sehol sem látott és nem tudja, hogy lakik-e valaki ama vidéken. Levele, melyből a fönnebbi adatokat merítettük, 1583-ki aug. 6-ról van keltezve és oxfordi barátjához, a jól ismert H akluy Richárdhoz volt intézve, ki azt 1600-ban az általa kiadott utazások gyűjteményének 3-dik kötetében nyomatta ki. r

) Ez volt az utolsó életjel, melyet Parmenius magáról adott, A vállalat további sorsát az expediczió egy más tagja, Haies Edward, örökítette meg, kinek tudósítása ugyan abban a kötetben jelent meg.2) Az időszak előhaladottsága miatt Sir Humphrey kénytelen volt csakhamar tovább indulni, még pedig a legénység csekély száma miatt egy hajójának, a Swalownak hátrahagyásával. Parmenius ismét a vezér-hajóra szállt, melynek »Delight« volt a neve, pártfogója Sir Gilbert azonban ezúttal egy fregátban, a »Squirrel«-ben folytatta útját, mivel e kisebb jármű sokkal alkalmasabb volt arra, hogy csekélyebb vízben is a part minden zegezugát jobban átkutathassa; végre tudósítónk, Haies, a harmadiknak, a »Golden Hind«-nak, volt kapitánya. Az utazók aug. 20-án hagyták el St.-Johns-t, 21-én elérték Cape Bace-t s innen Placentia Bay felé vitorláztak tovább, hol csakhamar elködösödött az idő s a hajók csak a, legnagyobb nehézséggel és számos veszély közt folytathatták útjokat. De mindez nem rontotta el a legénység jó kedvét és Haies szerint még aug. 28-ának éjjelén is vigan mulatoztak a »Delight« födélzetén. Másnap csütörtökön azonban óriási szélvész kerekedett, mely a hajókat a partok felé terelte Cape Sable közelében, Nova Scotia déli csúcsánál. Az uralkodó köd miatt csak későn lehetett észrevenni a veszélyt, A legénység amint fölismerte a helyzet komolyságát, elkövetett mident a megmentésre, de hiába. A »Delight« zátonyra került, s mielőtt a másik két hajó segítségére siethetett volna, elmerült s közel 100 ember, köztük szerencsétlen földink is vizbe fúlt, bajtársaik szeme láttára. Csak 14-eu menekültek meg közűlök egy csónakon és ezekből is kettő éhen-szomjan halt a tengeren; a többi sok nélkülözés után végre Newfoundlandba jutott. Sir Humphrey Gilbert hajója is a legkomolyabb veszedelemben forgott, és ámbár sikerűit megmenekülnie ez alkalommal, a dühöngő zivatarban elmaradt társától s hosszas hányattatás után végre szeptember 9-én az Azori Voyages, Navigations etc. Collected by Richard Hakluyt. Vol. III. pp. 137—143. 3) U. o. 143. es köv. 11.