Századok – 1889

Értekezések - Dr. KARÁCSONI JÁNOS: Oklevelek Patócsy Ferencz születése helyéről 121

122 OKLEVELEK Ez a kiinduló pont. Semmi mást nem következtetek belőle, csak azt az egyet, hogy »Eperjessum, Francisci Patocii natale solum . . .ex castellis et arcibus fűit« vagy is, hogy »Eperjes, Patócsv Ferencz születéshelye, kastély vagy vár volt«. De ezt aztán annál határozottabban kell vitatnom. Már most aztán szóljanak a hiteles oklevelek! 1552. tavaszán azt irja Castaldo Ferdinánd királynak, hogy 1 áppát nehéz megvédelmezni a török ellen: »quia Solimos, Eperjes et alia castella swper Marusium sunt in Turcarum potestate, et quibus et a quibus haberi vei impediri possunt victualia« »mert Sólymos és Eperjes és más a Maros felett álló várak a törökök hatalmában vannak, már pedig ezekből és ezek által szerezhetők meg vagy foghatók el az élelmiszerek.« ') E levél írásakor alig volt még félesztendeje, hogy Castaldo Lippánál táborozott, Lippa várának ostromát vezette. Belőle a szemtanú beszél és így lehetetlen eltagadni állítása hitelességét. Ép úgy lehetetlen eltagadni azt, hogy idézett szavai szerint a Maros mellett, illetőleg felett (super Marusium) Lippa szomszédságában Solymos és Eperjes nevű kis várak (castella) állottak (Solymos vára jó részben most is megvan.) Ennélfogva nemcsak valószínű, hogy a Marosmentén csakugyan volt »egy Eperjes nevű vár«, mint vélik, hanem bizonyos. Az, hogy Lippa és környéke a török uralom előtt Aradmegyéhez tartozott, ismert dolog történetíróink előtt. Ha egyéb nem, csak a zadyai és ződi várakra vonatkozó oklevelek is teljesen tisztába hozzák ezt.2

) Különben hadd szóljon erre nézve is egy mindent összefoglaló hiteles okirat. Aradmegve 1741-iki fölterjesztésében az országgyűléstől azt kéri: »Ut districtus Lippoviensis, velut olim huic comitatui Aradiensi adhaerens rursus eidem pleno iure readjungi possit, benigne effectuare dignentur.« »Méltóztassanak kegyesen végrehajtatni, hogy a lippai, hajdan ezen Arad vármegyéhez tartozó kerület ismét teljes joggal ehhez visszacsatol tatható legyen.« 3) Egy 1511-iki oklevél így szól: »Dicitur nobis in persona egregii Joannis Pathóczy de Eperjes alias de Iregd« »Vitézlő Eperjesi máskép Tregdi Patócsy János személyében elébünk terjesztik.« 4) Az oklevél az aradmegyei Pálülése (most Paulis Arad m.) birtok viszonyaival foglalkozik és így az itt említett ') Történeti Lapok. Szerkeszti K. Papp Miklós. Kolozsvár III. évfolyam. 508. 1. 2) PestyFr.: Krassó vármegye története. III. 427,448 — 450 1. 3) Fábián: Arad vármegye leírása. 1835. 12 1. U. o. 248 1.