Századok – 1889

Értekezések - KROPF LAJOS: Maximilianus Transylvanus életéhez 52

i ÖRTKXET1 1 RÖDALOJt. 61 kásaként tekintendők. A XIII-ik század országgyűlései nem képesek befolyást szerezni a pénzügyi kezelésre és a hosszú usus vagy talán abusus — folytán a vámügy egészen a királyi jog körébe kerül, minek következményeit iparunk és kereskedelmünk súlyosan megérezte a XYI1 XVIII-ik századokban. A rendeknek csak annyi befolyásuk van, hogy a házi szükségleteikre behozott, árúk vámmentességét megmentik, s ennek fejében feláldozzák az alkotmányos ellenőrzés jogát. A király tetszése szerint szabja ki a behozatali és kiviteli vámokat, tetszése szerint deputálja, azaz fizetés fejében átengedi főtisztviselőknek, in seribálja, elzálogosítja, és compensálja, vagyis a kölcsön vett összegeket a hitelező kereskedők által kivitt és behozott árúk vámjával számolja el; ha még ezekhez vesszük a nemesek, a naszádosok, a városok külön-külön vám-kiváltságait, előttünk áll a bonyolult szervezet. Acsády könyve mindezt oly tiszta világításban állítja elénk, mint eddig senki. Kereskedelmünk történetén kívül adalékul szolgál ezen fejezet hazánknak a következő századokban az uralkodó házhoz és az örökös tartományokhoz való v iszonyának megítélésére. Ebből és a következő VIII. Bányászat és pénzverés. S<i, várjószágok. Kisebb jövedelmek. .1 k irály összes jövedelmei czímű fejezetből hi tj ük, hogyan kerül a nervus rerum gerendarum, az önálló magyar nemzeti állam élet és művelődés életfeltétele, a pénzügy, egészen a bécsi udvari hivatalok kezére. bánya és pénzverés s az azokból folyó jövedelmek egyenesen az alsó-ausztriai kamara kezelése alá adattak. A magyar sónak megterhelése által akarnak hazánkban piaezot teremteni a Salzkammergut és a Habsburgok által zálogban bírt vielicskai sóbányák termékeinek. A folytonos háborúkban sok főúri családnak magva szakadván a. fiscus terjedelmes javakat örökölt, melyek egyes végvárakhoz csatoltatva, királyi jószágokká lettek, és évenkint mintegy 500,OOu frttal növelték a királyi jövedelmet. A papi tized királyi bérlete, az intercalaris egyházi jövedelmek, a donatio mixta és más kisebb czímekon is van bevétel. I. Ferdinánd király az anyaország-nak megmaradt területeiből a fő jövedelmi ágak szerint csoportosítva, évenkint átlag következő jövedelmet húzott: Rovás-adó és közmunka egyiitt Városi adó Ilarminczad Bányászat és pénzverés Yárjószágok Más jövedelmek 120,000 frt 10,000 » 100,000 » 150,000 » 50,000 » 10,000 » Összesen 440,000 frt.