Századok – 1889
Értekezések - KROPF LAJOS: Maximilianus Transylvanus életéhez 52
62 TÖRTÉNETI IRODALOM. H.a ezt a mai árviszonyok szerint az érték 15-szörösére számítjuk, 6.600,000 frtot kapunk bevételűi Magyarországnak nem egészen 1 /8 részéből. I X. A király összes szükséglete. Mai értelemben vett állami administrativst I. Ferdinánd korában ne keressünk. A közigazgatást és törvénykezést ellátták az önkormányzati joggal bíró megyék és városok, az iskolákat a felekezetek és magánosok. Amint az összes jövedelmeket a király szedte, úgy ő tartozott gondoskodni az állam szükségletének ellátásáról is. Katonaság fizetése, végvárak védhető állapotban tartása, törökkel alkudozások, a főinéltóságú urak fizetése, nyugdijak, kegydijak, a határrendező bizottságok, adóügyi közegek, posta. kir. udvartartás stb. stb.-nek kiadásai, melyekről itt tájékozódást nyerünk, a bevételekből nem fedezhetők. Ezért kér Ferdinánd mindig segélyt a pápától, Németországtól és ad a Habsburg-ház tetemes összegeket hazánk védelmére. De hazánkat védve, a pápa a kereszténységet, Németország önmagát, a Habsburgok örökös tartományaikat védik és így áldozatukat nagylelkű ajándéknak, vagy épen jogczímnek arra, hogy Magyarországot a Németbirodalomhoz vagy az örökös tartományokhoz tartozónak és azokkal azonosnak tekintsék, épen nem fogadhatjuk el. X. Az iidó és a társadalom. »Urak és nemesek« nem ritka kifejezés törvényeinkben. Nem jeleznek ezek külön közjogi osztályokat, csak nagyobb és kisebb vagyonnal bíró, egyenlő jogú nemeseket. A XVI . század adójegyzékei legékesebben szóló magyarázói az olygarchia nagy hatalmának, az urakénak szemben a nemesekkel. Az adójegyzékek magyarázzák meg, miért igyekeznek a Habsburg-házból származott királyok a nemzeti főnemességet udvarivá változtatni át. Amint megnyertek egy urat, nem ritkán több vármegyét nyertek meg; mert a király kezén levő országrésznek mintegy 66° 0-a nagy birtok. A kis birtokos és egytelkes nemesek befolyása csak a nagybirtokok megoszlásával kezdődik. Az egytelkes nemesek, az alsóbbrendű papok adó alá vetve, mindinkább veszítenek kiváltságos állásukból. A nép. az adózó nép állása az adó, közmunka, török és német katonaság zsarolása miatt, csaknem elviselhetlenűl nyomorult. Esztergommegyének a I )unán túl fekvő része 1532-ben nem adózhatott, mert teljesen elpusztúlt. Pozsony vármegye mátyusföldi járásában u. akkor volt 4911 2 adóz«') telek, 227 szegény (adózásra képtelen) jobbágy család, 1861 >> puszta telek, 144 leégett ház. 1557-ben I 'ozsony vár megyében 52871 ,» összeírt portából leégett vagy új ház czíméii le kellett vonni 26633 /4 portát. Számos ilyen adat illustrálja a jobbágyosztály gazdasági viszonyait. Az 1542-iki sexagesima összeírás szerint a paraszt néposztály kezén levő
