Századok – 1889

Értekezések - KROPF LAJOS: Maximilianus Transylvanus életéhez 52

TÖRTÉNETI TROI>A],n.M. mely »első alapját képezi nálunk a modern államnak, ez ölt először állami jelleget a rendi világban.« A királyi kincstartóság helyére lép a bécsi főudvari kamarának alárendelt in. kir. kamara. A magyar nemzet nem tehet közjogi kifogást az ellen, bogy a magyar pénzügy szerves kapcsolatba hozatik az örökös tartományok pénzügyével; mert az állam jövedelme a, király jövedelme, ki azt a. czélszeriisé;/ szerint használhatja fel. Hz az első kapocs, mely hazánkat az örökös tartományokhoz fűzi és a Habsburgok hazánk feletti folytonos uralmának egyik leghathatósabb tényezője. Az egyes magyar pénzügyi közegeknek idegen hatóságok alá rendelése megteremti az idegenek beavatkozását Magyarország belügyeibe. III. Az adó teriilet é* változásai. Hazánknak a, magyar király, az erdélyi fejedelmek és török szultánok uralma alatt megoszlása történelmünk legszomorúbb lapjait töltik be. Alig hinné az ember, hogy az adó fizetése képezte a magyar és magyar közti összekötő kapcsot. Acsádynak helyesen nevezett »adóügyi földrajz«-,i egyszersmind földrajza a XVI. század Magyarországának és egyszersmind egy szomorúan érdekes fejezete etbim» graphiánknak; mert az adóterület fogyása jelzi a magyar elemnek pusztulását is. IT. A királyi kamara czím alatt részletesen elénk lép I. Ferdinánd király (II. alatt érintett) pénzügyi administrate, jának szervezete: az 1528. jan. 28-iki rendelettel keletkezett és 1529-ben már megszűnt budai kamara szervezete és működése, • az 1531-ben szervezett pozsonyi kamara, a magyar pénzügyi igazgatás ezen legelső fóruma, melynek befolyása alá kerültek »a politika, a közigazgatás, az igazságügy, törvényhozás és a gazdasági élet.« 1560-ban felmerül a kassai kamara eszméje, de melyet keresztül nem vittek, hanem helyette az éjszakkeleti felvidék pénzügyeinek kezelését a sárosi várkapitányokra bízták, a, pozsonyi kamara ellenőrzése alatt, melynek alárendelvék a só és bányakamarák is, mint szintén pénzügyi közegek. Az ekként az egész országra kiterjedő hatáskörrel bíró pozsonyi kamara, minthogy a rendeleteket, törvényes alapon, egyenesen a királytól vette, később erős eszközévé lett az alkotmány rovására terjeszkedő királyi hatalomnak. I. Ferdinánd uralkodása alatt még nem áll kamaránk a bécsivel alárendeltségi viszonyban. V. Az egyenes adók: dica, donativum, gratuitus labor, pecuniae exeroituales, sexagesinia, dicator, exactor a magyar magán- és közjogot egyaránt mélyében érintő szavak, melyek értelmének helyes meghatározása nélkül nem nyerhetjük tiszta képét 1848 előtti rendi alkotmányunknak. Acsády itten igen szerencsés tollal ismerteti meg és illeszti be az említett adóneme-