Századok – 1889

Értekezések - KROPF LAJOS: Maximilianus Transylvanus életéhez 52

Tili: I íiNKTI IRonAr.dM. adói:. (í. Városok adója. 7. A harminczad. 8. A bányászat és pénzverés. 9. A király összes szükséglete. In. Az adó és a társadalom. Végűi a 277-ik oldaltól kezdve mellékletek. Akik éveken át ex professo foglalkozunk történelmi tanulmányokkal, kétség kívül mindnyájan olvastunk itt is, ott is a fent említett fejezetek czímeire vonatkozó dolgokat, mint olyanokat, melyeket nagyobb szabású történelmi műveink írói nem mellőztek, hanem, hogy úgy mondjam, csak a politikai események hátteréül alkalmaztak.Thallóczy Lajosnak »A kamara haszna« ezímű becses művén kívül nem volt irodalmunkban pénzügyeink történetével önállóan foglalkozó munka. A kamara haszna' rég múlt időknek elavúlt pénzügyi rendszerét tárgyalja, Acsády műve azon korról szól, a mely által teremtett viszonyok benyúltak közéletünkbe egészen 1848-ig. Tekintsük azt át fejezetenkint: I. Az államháztartás a mohácsi, vesz előtt előbb a várszerkezetet mutatja be pénzügyi közegül és az Árpádoknak erőteljes bel- és külpolitikájának rugóit ezen közegnek egy akarattól függő egyöntetű működésében látjuk. Ezen szervezet bomlásával karöltve jár a kir. hatalom hanyatlása. A nemesség a királytól várja az állam összes szükségleteinek fedezését akkor is, mikor a jövedelmi források nagyrészt kiapadtak. A király régi jövedelmeinek romjai képezik a vegyes házakból való királyoknak rendes bevételeit, rendkiviili bevétel az, amit a nemesség ajándékai megszavaz, s minthogy csak annyit szavaz ineg, amennyit akar és csak annyit hajt be, amennyit megszavaz, a király szorult helyzetét jogszerzésre zsákmányolja ki. A »rovás, talea, dica, contributio, tributum, subsidium« adó-elnevezésekről, a jobbágytelek (sessio) —, ház (domus) , füst (turnus vei camiuus) - , kapu (porta)-ról - , mint adó-kulcsokúl szolgáló alapokról nyerünk biztosan tájékoztató ismertetést. Látjuk az adó beszedésének módját és azt, hogyan érvényesül egy-egy erőteljes királynak egyénisége a jövedelmek fokozásánál s ez által az állami ezélok megvalósításánál. A J agellók gyenge kormánya elveszíti a biztos adóalapokat, kapkod eredménytelen kísérletekhez a fogyasztási-, eladási-, fej és kereseti adókkal. Elveszítve a jövedelmet, nem felelhet meg az államélet létfeltételeinek s a mohácsi vészbe sodorja hazánkat. Az 1518-iki országgyűlés határozatával el akarván választani az ország jövedelmét a királyétól, a királyt gyámság alá akarja helyezni, hogy az olygarchia annál féktelenebb lehessen. 11. Ferdinánd pénzügyi politikája. A XVI. század átörökít a régi pénzügyi rendszert az elhalóban levő lucrum camera* kivételével és Ferdinánd csak tökéletesíti és az állami feladatok sikeres megoldásának eszközévé teszi a pénzügyi közigazgatást.