Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - X. közl. 911

ERDÉLY FÖISPANJAI. 931 fejedelemmé választását és a választásáról kiállított oklevelet egy követség élén ő vitte meg Rákóczynak. Ekkor háromszéki főkapitány, Belső-Szolnokmegye főispánja és egy lovas ezred kapitánya. A gróf Forgács hadának Erdélybe bejövetelekor alkalmasint mint székelyek generálisa is szerepel. Ez időben, a Brassóban letartóztatva volt nejét, gróf Bethlen Druzsiannát kiváltá, cserébe adván Falkenheim őrnagy hadifoglyot. A zsibói ütközet után kiment Magyarországra. Az 1707-ki marosvásárhelyi gyűlésen, a fejedelem beigtatásán főszereplő. E fejedelem őt tanácsossá is tette ; ezzel felruházva látjuk,midőnazónodi gyűlésen mint követ szerepel. Az ojtozi csata után Mikes beszalada Moldovába. Moldovában ő volt a bújdosók feje. 1709. végén Magyarországon találjuk, csak az 1711-ki szathmári béke után kerül vissza Erdélybe. Visszajötte után többé nem főispánja a megyének. 1713-ban kinevezte őt VI. Károly császár főkormányszéki tanácsosnak. Megholt 1721-ben január 6-kán Csesztvén. Temetve van a csiksomlyói kriptában. Gróf Bethlen Ferencz. Bethlen Ferencz, Bethlen Gergely és Thoroczkai Mária fia. Atyja 1693-ban reá akarta ruházni az udvarhelyszéki főkapitányságot és a főkormányszék fel is ajánlotta a császárnak. A császárnak 1693. május 14-ki leirata által következő sorokkal meg lőn tagadva : »praesens rerum constitutio, et ipsa Transilvaniae securitas, ejusmodi mutationes, in primordio maxime regiminis nostri, prohibit, resolutinem hac in parte diferre, ipsa nos cogit boni publici ratio et nécessitas. « Azonban további soraiban a fölség ígéri kegyelmét ezutánra mind Bethlen Gergelyre, mind fiára: Ferenczrenézve. Hogy mily kegyelembe részesült, nem tudjuk. Az 1698-ki országgyűlésen, hová mint regalista volt meghiva, a lajstromban tiszti czím niucs nevéhez kapcsolva. Csak a XVIII. század kezdetén jő mint Belső-Szolnokmegye főispánja elő. Apor Péter irja, hogy a Rákóczy mozgalmai előtt, 1703. előtt, a megyéknek két főispánja volt, s e mozgalmak alatt szűnt meg a kettős főispánság; Belső-Szolnokmegyének ez időben gróf Mikes Mihály az egyik, és gróf Bethlen Ferencz a másik főispánja. A főispánság mellé a segesvári országgyűlésen még egy hivatalt nyer : tartományi főbiztossá teszik és így működik 1705-ben. A Bákóczymozgalmak után egyedül főispánja a megyének, mely tisztsége halálával szűnt meg. Halála tán 1712-ben következett be ; a főispáni állást más birja 1713-ban és ezután más a tartományi főbiztos is. Neje : Rhédey Krisztina. GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. fil»