Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - II. közl. 932

TÖRTÉNETI IRODALOM. A rumiin történél ír ás újabb jelenségei. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. П. Balcesku azou állítására, hogy a rumänek a barbárok elöl ismét és ismét a kegyek közé menekültek s mégis missiót teljesítettek, az őket kiűző barbárokat civilizálták, a kiknek — mint B. elismeri — állandó lakhelyök nem volt. történeti bizonyítékot idézni lehetetlenség. Ha megvizsgáljuk e hegyeket, azok Erdélyben lehettek, annak minden oldaláról, s kérdjük — mondja Hunfalvy — hol, mely hegyek közt s kik ellen óvták meg a rumänek nemzetiségűket s függetlenségüket ? Erdély körül nyugaton jászok, északon és keleten (a mint Mommsen nevezi) dák néptöredékek, délen góthok laktak. A góth korszaktól fogva nyugaton, északon és keleten vagy azok, vagy új barbárok laktak, mert e tájak ethnographiai ábrázatja az avarok idejéig folyvást változott, s bizonyára délen sem volt másképen. Az országnak a Tiszától kezdve a Fekete tengerig rómaiakkal benépesítéséről sem az akkori, sem a közel korú történetírás semmit sem tud. Erről csak a költészet szólhat, mely sem földrajzra, sem időtanra semmit nem ad, s magát a tér cs idő által nem korlátoztatja. (47.) Ép ily történetellenes az a barbár interregnum, melyben a rumänek civilizált művöket állítólag folytatják. Ugyanis történetileg igaz, hogy a góthokat a betörő huunok szorították ki Erdélyből ; ezek után közvetlenül a gepidák következtek, s a gepidák után az avarok. E népek egyikén sem vagyunk képesek —- jegyzi meg Hunfalvy — a rumän civilisatio nyomait felfödözni. Balcesku Gibbonra hivatkozása nem bír bizonyító erővel. Gibbon a római uralom korszakából való coloniákról írja, hogy szántáshoz, vetéshez szoktatták az ott talált népet. Abban pedig téved, hogy Dacia független állam lett volna. Ezt a történelem nem ismeri, sőt épen