Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - I. közl. 841

TÖRTÉNETI IRODALOM. 845 ueiu kellett most feltalálni ; a byzáuczi irók itáliai eredetű telepnek tartották, Bonfini, Opitz, l oppeltin rómainak s Traján telepesei közvetlen utódinak ; így vélekedett Gibbon és Ranke, ellenkezően Benkő, Sulzer és Roesler. Anonymus, Béla király névtelen jegyzője, új elméletet állított fel, a mit Major Péter és Sinkai János rumän történetírók dolgoztak fel s tártak népök és a tudós világ elé, s nyomaikon járnak : Balcesku, Densusianu és Xenopol — Roesler előtti rumän irók. Hunfalvy Xenopolnak Történelmi talány vagyis a rumcinek a középkorban czimű műve lényegesb részei ismertetését bocsátja előre. Xenopol szerint a rumäneket helytelenül vélték sokáig töröknek, görögnek, szlávnak ; ők ezek közül egyik sem. Megismerésök nehézsége abban van, hogy 270-től Kr. u. az 1200-ik évig a rumänek létének semmi irott documentuma nincs. (4. 1.) De mivel Trajan Daciában colonizált s ama coloniálc utódai ma is őseik országában vannak, természetesen állíthatónak véli, hogy azt soha el sem hagyták. Erdélyt és M.-ország egy részét — így adja elé elméletét Xenopol — nagyszámú rumän lakta, s ma is ott többségben van ; az utóbbi ideig gyalázatos rabszolgaságban éltek, leigázóik a magyarok, székelyek és szászok, s ők mint az ország legrégibb lakói, a történelmi jog nevében más bánást követelnek. A jog eszméje oly hatalmas, hogy azok is hivatkoznak rá, a kik azt lábbal tapodják. Ezért támadtak a rumän ellen ellenfeleik. A rumänek a római colonizálás tényét hozzák fel bizouyítékúl ; de sok római iró állítja, hogy azok a telepesek Moesiába vándoroltak ki, s mivel középkori krónista vagy oklevél nem említi a rumänek középkori ottlétét, azt következtették belőle, hogy azon ország a XIII. századig — a mikoriak az első és legrégibb oklevelek — lakatlan volt. s így a magyarok és németek (szászok), a kik azt ama század előtt elfoglalták, régebbi lakók, mint a rumänek, a kiknek, mint történelmi jogra nem támaszkodható, később bevándorolt népnek, meg kell elégedni maguktól választott sorsukkal. Midőn e felfogás elterjedett, a rumänek nem voltak tudományosan úgy előkészülve, hogy azt megczáfolják ; de a míg ők a kérdés vitatásától távol tartották magukat, akadtak a távolban tudósok, a kik komolyan állították ama nézetet, hogy a rumänek hazájukat soha el nem hagyták. A kezdetben gonosz szándékulag támadt kérdés napjainkban — midőn a történeti jog az elnyomást nem igazolhatja —- tudományos jelleget vett. (6. 1.) Hunfalvy ezekre megjegyzi : hogy ebből a rumän eredet meg nem tudható, komoly írók soha nem tartották a rumänt töröknek, görögnek és szlávnak. Amint ők legelébb 976. a Balkán-félszigeten feltűntek, a byzánczi írók vlak, blak, mysiai, italiai colonista néven nevezték ; Niketas Chômâtes, Isaak Angelos császár íródeákja