Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A rumän történetírás újabb jelenségei - I. közl. 841
842 TÖRTÉNETI IRODALOM. 842 gassák beszélni s ellenfeleivel tudása hatalmas fegyvereivel vitatkozni. Előszavában hivatkozik 1883-ban megjelent: Die Rumänen und ihre Ansprüche czimű könyvére, s az olvasó elnézését kéri. ha tán akkor elmondottakat is kell érintenie ; mert — úgymond — nem hiszi, hogy e műve olvasói ama másikat is bírják, s aztán ebben új dolgok és egyének is fordulnak elé, a mik az érintést szükségessé tették. Bevezetésében Hunfalvy a runiän irodalom történelmi termékeivel ismertet meg, elészámlálja Densusianu Miklós — régebben brassói oláh ügyvéd — most bukaresti elsőrangú román tudós és romániai tud. akadémiai tag 1880. és 1884-ben Bukarestben megjelent néhány művét, Xenopol, jassy-i egyetemi tanárnak a középkori rumäneket és Roeslernek a trajanusi dáciai rumäneket tárgyazó tanulmányáról irt művét, Major Péternek a budapesti rumän ifjúság által 1883-ban kiadott munkáját; s hogy olvasóit a rumán irodalom termékeire nézve inkább tájékozhassa, alapúi Xenopol franczia müvét veszi, s a többieket mintegy ahoz kapcsolja. de egyúttal saját észrevételeit is megteszi. Ezután Balcesku bukaresti oláh tudós rumän történetírói felfogását adja elő, hozzá kapcsolva Major Péter nézeteit és tanait ugyanarról, a melyekben Densusiauu szerint az eddigi rumän történetírási iskola nézetei vannak kifejezve. Xenopol igyekszik úgy Balcesku felfogását, mint a Major eszméit történetileg megállapítani. de — jegyzi meg Hunfalvy — a hol az a rumän történetírási iskola eddigi felfogásától eltávozni látszik, Densusiauu kritikai megjegyzéseiben durva rendreútasításban részesül. Hunfalvy azt is megjegyzi, hogy a rumän történetírási eddigi felfogás ellen eddigelé Roesler, Miklosich, Tomaschek és ő irt. Xenopol valamennyi ellen irányozza írását, s törekvése az, hogy a rumänek Erdélyben való elsöbbségökböl származtatott minden követelése jogosultságát történelmileg igazolja. A rumän történetírás Klio-ja — így végzi bevezetését Hunfalvy — 1780-tól fogva űl a rumän történetírás szövőszéke mellett, szövi az ó-ruinan történetet, s jutalmúl érette — Erdélyt kívánja.... Vizsgáljuk meg : méltó-e a szövet a jutalomra. Ha jól megvizsgáljuk azt, s a részrehajlatlan igaz történettel összehasonlítjuk, látni fogjuk, hogy sem az anyag, sem a szövet nem valódi. Azok az ismeretek, melyeket ő bocsát az olvasó rendelkezésére, a rumän történetirók irodalmi piaezra vitt áruját a tárgyilagos igazságot kereső történetírás előtt olyannak fogja bizonyítni, a mi irányzatosan s előre kitűzött ezélra készül, s főleg a politikai izgatást tartja szem előtt. Ezután Hunfalvy a ruman-kérdés-irodalma történetére tér át, említi, hogy a rumänek latin eredetű nép ; ismeretes volt régóta.
