Századok – 1888

Értekezések - KIRÁLY PÁL: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi - I. közl. 812

MARCUS U I.PIUS T к А Г Л N H s oldani a nagy föladatot, megvédve két légióval a Duna egész partvidékét Nádorfehérvártól a torkolatig, sőt tekintélye elhat a Dnjepr mellé s a Krimben kalandozó vándor törzsekig. De ez csak időnkint volt így. A viszonyokat kevésbbé ismerő ember távúiról sem felelhetett meg a provinciák jogos igényei­nek, s ilyenkor tág tere nyílt a barbároknak kalandozásaikra. A Nero halálát követett belháborúk idején pedig a légiók eltá­vozva táboraikból, teljesen védtelenül hagyták a Balkántól éjszakra fekvő területeket, — s a roxolánok, bastarnok, dákok, szarmaták (jazygok?) napról napra merészebben törtek át a Dunán, mindig meszebbro haladva a civilisait területeken, — s útjaikat pusztí­tás, rombolás jelölé. A belháborúk csillapodtával visszatérvén a helyőrségek, kemény karczokat vívnak a rabló tömegekkel, s ezek­nek egyikében elesik Moesia vitéz helytartója Gaius Fonteius Agrippa is. És Vespasian még sem növelheté a véderőt, mert Ázsiában még nagyobb volt a veszély, birodalmának megromlott pénzügyei pedig új hadtestek szervezését lehetetlenné tevék. Csak annyit lendíthetett, hogy Thracia bekebelezése után föloszlatá a nem épen kifogástalan hűségű nemzeti csapatokat, a dunavidéki légiókat pedig közelebb rendelte a természetes határhoz. A pan­nóniai légiók tehát a Dráva völgyéből Carnuntum és Vindo­bonaba, a dalmatiaiak pedig a Herka és Cettina vidékeiről a Duna partjára mentek, úgy hogy Moesia helytartója nagy veszély idején mégis négy hadtestet mozgósíthatott. S ez intézkedések kielégítők lettek volna, ha a balparti tör­zsek legkatalmasabbja, a dák megmarad Burivista halála óta tartó ziláltságában. Decebal föltűnte azonban teljesen megvál­toztatá a viszonyokat. Decebal a monda szerint nem származék királyi vérből. Durasnak volt alattvalója. De a gyöngélkedő vagy elaggott feje­delem fölismervén a kiváló ember nagy tehetségeit, önként adá át neki koronáját, trónját. Meglepő elbeszélés, — de tartalma aligha valóság. Hihetőbb, hogy Decebal is törzsfőnök volt, és a gyöngébb, talán papi fejedelem Durast lemondásra, vagy legalább felsőbbségének elismerésére kényszeríté. Az új király így meg­erősödve, meghódoltatá szép szóval vagy erőszakkal a többi tör­zseket is, — és az utolsó Flavius császárral már mintáz egységes dák nemzet korlátlan hatalmú uralkodója száll szembe, sőt kísér­leteket tesz az összes balparti törzsek egyesítésére. Aligha siker­telenül, és talán ezek jelentékeny részének szövetségében termett hirtelen, váratlanúl Moesiában (86. Kr. u.) A tartomány hely­') A dák háború chronologiája igen bizonytalan. Eusebius chronicája szerint 2102 = 86-ban Kr. u. kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents