Századok – 1888

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Révai Kata Szidónia levelei férjéhez - I. közl. 798

LEVELEI FÉKJÉHEZ. 801 я ki azonban derekasabban töltötte be helyét akárhány férfinál s hogy nem tartozott a közönséges nők osztályába azonnal belátjuk, mihelyt egy pillantást vetünk leveleibe. Az első levél 1654-ben kelt1

) s az utolsó 48 esztendő múlva, kevés idővel Ostrosics halála előtt 1702. márczius 22-én. Ez utolsó kivételével, a többi sajátkezííleg van írva s egy hosszú élet különböző korainak változó hangulatát s írójuk kedélyvilágának lassú, fokozatos átalakulását, megragadóan tükrözik vissza. Már csak ezért is rendkívül vonzók, s kiváló érdekkel bírnak a levelek, s jóllehet szoros chronologiai egymásutánban nem is következnek — 1673-tól 1698-ig р. o. egy sem maradt fenn , mindazonáltal így is az élet károm főbb szakának, a derűit ifjúság, a higgadt érett kor s a hanyatló öregség napjainak ékesen szóló tanúi, s mert az előforduló hézagok pótlására, más forrásokból elég adattal rendelkezünk, — lépésről-lépésre követhetjük e levelek íróját, a mint gondnélküli vidám ifjúságából az élet nagy kötelességeinek terére lép mint anya és hitvestárs, s végre annyi viszontagság, csalódás és szenvedés után a fájdalom és keserűség szelíd resignatióban olvad föl keblében, vallásos kedélye lassanként vigaszt, megnyugvást talál, beletörődik a változott viszonyokba s a külvilág eseményei nem érdeklik többé. »1lála légyen az én Istenemnek — írja utolsó levelében — semmi elmúlandó dologhoz nem nyújt az én szívem, csak az én Istenem olyan helyit segítsen, hogy magam berdót mondhassam, senkinek többel nem tartozok mint magamnak. « Hej pedig beh másként is volt régen! Az éles elméjű, erős itéletű, vallását, nemzetét híven szerető hölgy feszült figyelemmel kisérte az eseményeket, gyűlölte a törököt teljes szivéből, imádkozott a keresztyén fegyverek diadaláért. Bécsből, Pozsonyitól értesítették őt az udvar körében s a külföldön történtek felől s maga is, ha csak szerét tehette, leveleiben örömest politizál s néha igen talpra esett gondolatai vannak. E felett érdekelte őt a társas élet minden mozgalma, nem vonta ki magát semmiből, lakodalmak s más ünnepélyeken szívesen részt vett, találkozni lehetett vele az udvarnál is, szóval a nagyvilágban élt s a XVII-ik század társadalmi életének hazánkban — már a mennyire ezt egy nő helyzete abban az időben megengedé — ösmert, szereplő alakja volt. Házasságuk néhány évig gyermektelen maradt, a mi pedig nem csekély aggodalmat okozott Mátyás úrnak, mivel testvér bátyjai is csak leány utódokat hagytak maguk után s ő lett volna *) A gyűjteményben 1656-tól következnek, mert я megelőző pár darab tótul van írva s nem vettem föl. SZÁZADOK. 1888. IX. EIÍZF.T. 53