Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Romano cath. per Moldaviam episcopatus írta Schmiedt Guilielmus 762

764 TÖRTÉNETI IRODALOM. 764 bocsátkozunk, de mégis iniut jellemzőt, egy, e század elején történt esetet említetlen nem hagyhatunk. A kinevezett utolsó püspök Berardi Bonaventura elismertetése, s hogy Moldovában lakhassék annak megengedése forgott szőnyegen. Kallimackus Scarlat vajda 1815. deczemberében Benjámin moldovai görög-keleti metropolita elnöksége alatt divánt tartatott, melynek véleményére a Berardi Bonaventura bakói fölszentelt püspök elismerését sürgető osztrák cousulnak kijelentette, hogy miután a krónikákban annak, hogy Moldovában valaha catholikus püspökség lett volna, semmi nyoma : ennélfogva kérésének eleget nem tehet, s feleletét úgy az osztrák kormánynak, mint a fényes portának elkíildötte. Ez ügy folyamában Bonaventura püspök meghalt, kinek halálával a püspökség újra megszűnik, s az apostoli felügyelők kora következett, mely a legújabb időig tartott, midőn a portától függetlenné lett s egy testté vált Moldva és Oláhország 1881.tavaszán Károlyt királynak proclamálván, ő királyunk és a pápa beléegyezésével a Bukarestben lakó apostoli felügyelőt érsekké emelte. Ez a keret, melyben Schmidt a moldovai, respective a bakói római catholikus püspökség történetének tárgyalása alkalmával mozgott. S ha megemlítjük még ebez azon eseményeknek, csapásoknak elbeszélését, melyeket Moldova mint ország az idők folyamán keresztűlszenvedett, s melyeket szerző a catholicismust érdeklőleg avatott tollal rajzol előnkbe — ismertetésünket befejezhetnek. De tisztünkből kifolyólag egy-két dolgot említetlenűl nem hagyhatunk. Érdemes írónk latin nyelvű munkája »A moldovai római catholikus püspökség és egyháztörténete« czímét viseli. Úgyde egy egész sereg adat tanúskodik a milkói püspökség létezéséről, s ezek néhánya arról is, hogy e püspökség székhelye, Milkó Moldovában feküdt.'1) Ha tehát a moldovai catholikus egyház történetét l) Theinei-, Vetera Monum. I. 737.; II. 110., 267., 268., 444., 586. 11.; — Fejér, Codex Dipl. VIII. 3. 636., 660.; IX. 5. 63.; IX. 6. 36. ; X. 7. 796. 11. ; — Wagner, Analecta Scepusii I. 59. 1. ; — Pray, Hierarchia I. 433. 1.; Benlcö, Milkovia I. 30. 1., hol Scheffler Eafael szerzetes levele olvasható, melyben határozottan írja, hogy moldovai területen állott a város, s még ma is (t. i. a múlt század 70-es évei vége felé) van egy megerősített zárda, melyet a körülte fekvő helységről mérai zárdának, de milkovánin&k is (la monestire Milkovanuluj) neveznek; 33., 170. s köv. 11., 194., 205., 206., 208., 211., 212., 217., 223., 228. s köv. 11., hol Mihály püspök írja 1518-ban, »oppidi Tatros proximiori ecclesie nostre predicte Milkoviensi,«