Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - BARABÁS SAMU: Romano cath. per Moldaviam episcopatus írta Schmiedt Guilielmus 762

TÖRTÉNETI IRODALOM. 765 akarja vala írni. ezen adatokat nem lett volna szabad figyelmen kívül bagynia. Az adatok megrostálása, bogy a selejtesse kihulljon, a történetíró feladata. Ezt teheti vala szerzőnk is, és úgy lehet, egy-kettő áldozatúl is esett volna kérlelhetetlen, de igazságos kritikájának. Ekkép műve nyert volna valamit terjedelemben, de mindenesetre nyert volna értékben is. Nem akarom szerzőnket rossz akarattal vádolni, de határozottan elfogultságra s a Schlőzer- és Sulzer-féle felfogásoknak és állításoknak túlságos helyeslésére mutat, hogy mellőzvén a história adatait, megelégszik egy Schlőzer modorában írt rövidke jegyzettel, a mely szerint Benkő József Milkoviáját nem a történet tudomány szeretetéből írta, hanem az erdélyi szászok, s főleg a szebeniek királyoktól és pápáktól sokszor megerősített vallásszabadságának aláásására költötte (gedichtet). Ez Schlőzer1) és szerzőnk2

) teljesen egybehangzó véleményének értelme. Ez alaptalan vád elég szépen hangzik ; de szerencsére ilyen általános frázissal a tényeket agyonütni nem lehet. A másik dolog, a mit szerény véleményem szerint bárminemű érdekek megsértése, vagy sérteni akarása nélkül megenilítendőnek tartok : az a túlságos felekezetiesség, melyet a catholicismus érdekében Melchisedektől rossz néven veszen, de maga nem respectál, midőn a » reform ationis virus«-ról Erdélyben, mely a hívők lelkét megmételyezte (52. 1.), s az eretnekségről itt-ott menydörög. Nem kissebb tévedés az is, midőn Hunyady Mátyást királyi szavának megszegésével vádolja az 1466-ban Erdélyben kiütött lázadás részeseinek (kiknek megkegyelmezett volt8

) kivégeztetése miatt, csupán azon okból, mert a Moldova ellen 1467-ben viselt hadjárata balúl ütött ki. A mellett, hogy ez állítólagos esküszegés motívumának választásában szerzőnk szerencsétlen, maga az esküszegés megtörténtének állítása is ellenkezik históriai tudásunkkal. A dolog így történt : Az erdélyiek 1467. nyarán (s nem 1466-ban) lázadásban törtek ki, de a király gyors megjelenése, mielőtt nagyobb mérvet öltött volna, elfojtatta azt. A lázadók egy része Szentgyörgyi János vajdával élén kegyelmet kért — és nyert. A más része elmenekült, de ebből többen elfogatván kivégeztettek. Ezután, de ugyanezen évben volt a moldovai hadjárat, melyben István vajda deczember 15-én véletlen támadással megbontotta a magyar *) Kritische Sammlungen sat. 500. 1. a jegyzetben. 2) 48. 1. szintén a jegyzetek között. 8) »quos vita donaverat.« 44. 1. 3-ik jegyzet.