Századok – 1888

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IX. közl. 730

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 737 ságos lakoma színe alatt akarata ellenére bevitte Bonczidára, mely megaláztatás okozá, bogy a Bánffy bukásában főeszköz lőn. A Bánffy elitéltetése után őt bízták meg az ítélet végrehajtásával, ki sietve ment Bethlenbe, hol 1674. dec. 18-kán Bánffyt hóhér által kivégeztette. Hogy a Bánffy helyére nevezték ki 1675. elején Doboka megye főispánjává, határozottan nem állíthatjuk, ez évben e tisztséget viseli, viseli 1678. január végéig, amikor Béldi Pállal beszökik a török portára, kinek az összeesküvésben társa. A portán Apafiit törekszik megbuktatni, Zólyomi Miklós részére is írást állít ki Konstantinápolyban márczius 21-kén, melyben ígéretet tesz, hogy Zólyomit fejedelemségre segíti. *) Cserei írja róla, hogy »irigyelvén Béldi Páltól a fejedelemséget, Csáky ma­gának akarta megszerezni a fejedelemséget, Béldi Pál híre nélkül, a portán levő német és franczia oratorokat kezdé járni és ajándékozni.« Mikor Béldit a jedikulába tették, ő is fogságba került. Brankovics György szerb deszpota működött kiszabadítá­sában, s ennek közbenjárásával szabadula ki 1683-ban rabságá­ból. 2) Bécsbe ment fel, és az erdélyi ügyekben mint ezredes sze­repel, és 1685. végén a Yeterani táborából beküldték huszárjaival Erdélybe telelni. A fejedelmi tanács midőn hírét vevé, hogy Csá­kyt beakarják küldeni, beküldeni azt, kit Apaffi notáztatott, ki gyanús volt a fejedelem előtt, lépéseket tett Csáky ellen a császári udvarnál, és noha az 1686-iki, úgynevezett bécsi tractatus egyik pontja az, hogy a császár Csákyra a végszéleken hadi vezérséget ' nem bíz, őt Erdélybe be nem bocsátja, mindazonáltal Csáky az Erdélyben tartott téli szállásáról máj. 17-kén Bonczidánál szál­lott táborba, és ő volt, ki Yeterani tábornokkal együtt Szebennél Gyulaffy Lászlót felverte. A Scherffenberg tábornok sergével ment ki ez évben Erdélyből és ezután Magyarországon látjuk 1690-ben is táborban. írják, hogy a császár a tatai uradalmat adományozta neki, s tatai kapitány is volt. Thaly, ki őt mint kamarást és belső tanácsost említi fel, azt írja,3) hogy huszár­ezredével vitézül küzdött Bádeni Lajos, Lotharingi Károly és Max-Emánuel oldalánál a török ellen. Pazarló ember volt, s ma­gyarországi jószágaiból sokat zálogba vetett. Ifjabb Apaffi Mihály fejedelemnek 1696-ban Bécsbe kisértetése után, a fejedelemmel itten Csáky mind 1696-ban mind 1697-ben, az év első felében, gyakori érintkezésben volt. Ez utóbbi év junius havában jött le Bécs­ből Erdélybe, de hogy meddig tartózkodott itten, nem tudjuk, azt látjuk, hogy az 1698. juniusi országgyűlésen István nevű fia igen. *) Tört. Tár 1881. évf. 224. I. 2) Tört. Tár 1881. évf. 539. I. 8) Századok 1885. évf. 345. I. SZÁZADOK. 1888. VIII. FÜZET 49

Next

/
Thumbnails
Contents