Századok – 1888

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Patócsy Ferencz - II. közl. 714

716 ZSILINSZKY MIHÁLY. Elhatározták, hogy az erőszakosságok megszüntetése czéljá­ból vármegyei törvényszékek állíttassanak fel, melyeknek tagjai a kincstárnok mellé adandó biztosokkal együtt Ítéletet mondhassa­nak a bűnösök felett. Ha aztán valaki ezeknek ítéletével meg nem elégednék, az felebbezhet a kincstárnokhoz, aki mindenben a királyné többi tanácsosaival egyetértőleg járjon el. Ezen rendszabályok szükséges voltát a tényleges viszonyok­kal igazolják ; s éppen e viszonyok hű festése által lett a gyulai gyűlés valóban nevezetessé. Ismételten kinyilatkoztatják a rendek, hogy őket a király­nénak és kiskorú fiának java, valamint önmaguk és hazájuk sza­badságának érdeke vezérli, midőn a főurak ellen panaszt emelnek, íme — ugymondanak — Petrovich Péter a temesi gróf legköze­lébb erőszakkal foglalta el Patócsy Boldizsárnak és Bánffy Gás­párnak kir. adományozás utján nyert birtokait, s ott a nép felett zsarnokoskodik, és az ott termett gabonát magának csépelteti. Fráter György kincstartó kasonló módon fosztotta meg malmától Toldy Miklóst és Mihályt. Losonczy minden törvényes eljárás mellőzésével elfoglalta Serényi Mihály birtokait. De különösen kiemelik Patócsy Ferencznek erőszakosságait, mint aki a közue­meseket börtönözteti, azoknak birtokait elfoglalja, s egyáltalában olyanokat követ el, miket tennie nem kellene. ') Mindezeknél fogva kinyilatkoztatják a rendek, hogy ők a főurak zsarnokságai ellenében az önvédelem eszközéhez kénytele­nek nyúlni, és fegyverrel megvédelmezni szabadságaikat és birto­kaikat. Végül pedig azt határozzák, hogy azok, kik ezen gyűlés végzéseinek engedelmeskedni nem fognak, száz forint bírság fize­tésében, vagy ha ezt fizetni nem akarnák, jószág és esetleg fővesz­tésben marasztaltassanak el.2 ) Látni való, hogy a gyulai országgyűlés nem igen kedvezett Patócsynak. Kemény és sújtó Ítéletet mondtak felette, mely ellen azonban nem volt felebbezés. Vigasztalásul legfeljebb az szolgál­hatott neki, hogy nemcsak ő rovatott meg oly kíméletlenül, kanem Fráter György is, az ország kincstartója, akinek a közjövedelmek körűi tett eljárásával ő sem volt megelégedve ; sőt megrovatott a királynénak másik főtanácsosa is : Petrovich Péter a temesi gróf. El lehet képzelnünk a szegény királyné kelyzetét, midőn látta, hogy a gyulai rendek készek ugyan őt védelmezni, de legbizalma­sabb emberei, és tanácsosai ellen a legsúlyosabb vádakkal lépnek x) Constitutio dominorum ct nobilium octo Comitatuum Regni Himg. in comitiis ad dominicain Invocavit Gyulae liabitis facta. Fraknói, Országgy. Emi. II. 499—502. 1. 2) U. o. 502. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents