Századok – 1888

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Patócsy Ferencz - II. közl. 714

ZSILINSZKY MIHÁLY. I'ATÓCSY FERENCZ. 715 sokra adtak alkalmat. Pártállás tekintetében nem volt nagy külömbség az egybegyűlt rendek között. Fráter Györgynek és Patócsynak csak a legújabb eseményekre kellett mutatniok, hogy kimutassák, miként Ferdinánd uralmában nincs mit bizniok, mert ime nem képes őket a török ellen megvédelmezni. Ennélfogva a váradi gyűlésnek fentebb említett határozatával szemközt elhatározták, hogy sorsukat Izabella sorsához kötik, s annak fiát fogják királyul elfogadni. Ami pedig az adózás, a közigazgatás és igazságszolgáltatás ügyét illeti, arra nézve nem titkolták el elégedetlenségüket az ügyek vezetőivel szemközt. Kinyilatkoztatták, hogy az ország közszükségleteinek fedezésére ezután is készek adót fizetni, úgy amint eddig is tették : mert tudják : e nélkül a haza fenn nem tartható. De tudni akarják, hogy a nagynehezen összeszedett pénz mire fordittatik. íme, a királyné is panaszkodik, hogy e vidék adójából kevés érkezett hozzá; Martinuzzi is azt mondja, hogy Biharban keveset vett be ! Követelik, hogy az ország jövedelmeinek kezeléséről számot adjon, és ezután is csakis az ország szükségleteire és védelmére fordíttassanak a jövedelmek. Fráter György nem tagadhatta e kívánságnak igazságos voltát, készségét jelentette ki a rendek kívánságának teljesítésére ; sőt annyira ment. hogy maga indítványozta, miszerint a ' jövőre nézve válaszszanak a rendek magok közül melléje néhány biztost, kik vele a pénztár kezelésében részt vegyenek ; kik necsak azt tudják, miből áll az ország jövedelme, hanem azt is, mire fordittatik. Ezt a rendek egyhangúlag el is fogadták. Azonban nemcsak az bántotta az egybegyűlt rendeket, hogy az ország jövedelmeivel roszúl gazdálkodott az ország kincstárnoka. hanem különösen az, amit már említettünk, hogy a vidék főurai zsarnoki hatalmat gyakoroltak alattvalóik felett. Most tehát kifakadtak ezen főurak ellen nem véve ki köztök a gyűlésen elnöklő Fráter Györgyöt sem. Elhatározták, kéressék meg a királyné, hogy ezentúl szigorúbb felügyeletet gyakoroljon ezen főurak felett, jelesül parancsolja meg a kincstárnok főpapnak, továbbá Petrovich temesi grófnak, a csanádi püspöknek, Patócsy Ferencz békési főispánnak, Losouczynak és másoknak, hogy az ország fenntartására beszedett közadót ne tartsák vissza, s ne fordítsák a magok hasznára. Panaszosan említik, hogy a főurak a köznemesek birtokait erőszakkal elfoglalják, jobbágyaikat elhajtják, szokatlan adókkal, és szolgalmakkal terhelik. Példákat hoznak fel, melyek kirívó színekkel ecsetelik a közállapotok romlását ; és határozottan kinyilatkoztatják. hogy ezt tovább tűrni nem fogják. Mire nézve kérik a királynét, hogy mind e bajokon segíteni kegyeskedjék.