Századok – 1888

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Az Ál-Brankovicsok 689

AZ ÁL.-BRANKOVICSOK. 713 múlva nevével Budán találkozunk, hol rokona »báró« Brajanovics Autal, miut családja utolsó sarja felsorolván boszuiai birtokait, azokat hálája fejében a Brankovics grófoknak beirja.J

) E katholicus Brankovics-ág azonban nem volt életrevaló. A nőtlen kamara-tanácsos gróf 1729. jan. 13-án a halotti szentségek ájtatos felvétele után Kassán meghalt. Vagyonának két harmadát, már régebben fivérére Antalra, egy harmadát nővérére Máriára hagyta, ki gr. De Amicis-né vala. Antal fivére azonban előtte halt meg,3

) s a fiscus ennek okáért jószágának csak egy harmadát akarta Br. Máriának kiadni, két harmadot pedig az állam részére kivánt lefoglalni. A cs. kamara eltérő véleménye következtében a király 1730. jan. 6-án kelt legf. elhatározással az egész vagyont — melyet 31,500 frt adósság terhelt — mégis kiadatta Pál gróf nővérének.3) A családról ezután csak annyit tudunk, hogy Gr. De Amicis Hugó és Ferencz, gr. Brankovics Máriának fiai, 1746-ban engedélyt kaptak, hogy a Braukovicsok czímét, előnevét és czímerét viselhessék. (Lib. Reg. 40. 542.1.) Brankovics Pál ép oly kevés joggal lett jajczai gróffá, mint nemzetbéli kortársa Brankovics György podgoriczaivá. Nem lehet tagadni, hogy előkelő katholicus bosnyák családból származott, mely Rómával összeköttetésben Bosznia katholicismusát szivósan védte, s a török járom alól öntudatosan akart szabadulni, a Habsburg-házhoz pedig híven ragaszkodott. Mint hivatalnok, értelmes és szorgalmas, mindenkép látszott rajta nagybátyjának Marnavich Tamásnak, a híres bosnyák püspöknek hatása. Míg Brankovics György a szerb történelmi hátterű aspiratiók képviselője, addig Brankovics Pál a bosnyák occupatio egyik előfutára. THALLÓCZY LAJOS. *) N. E. A. 88. 12. 2) Jakab 1700. f 3) Cs. és jfir. közös pénzügy, lvt. Hung. 7. 1. No 19.