Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Erdély ország-nevei (Hunfalvy Pál nyomán) 65
68 TÖRTÉNETI IRODA LOM. »Wolff úr szerint tehát — írja Hûnfalvy — a kérdés magva ez: hogy hiányzik eme bizonyíték, hogy a magyarban valaha meg lett volna az elv és elu elő- vagy utószónak túl-t kifejező jelentése. Erre a felelet az : A magyar nyelvtudomány azon helyzetben van, hogy e bizonyítást teljestökéletesen megteheti.« E ezélból idézi I. az 1466-ki legrégibb, II. az 1537-ki Erdősi [Sylvesterj-féle, III. az 1815-ki hallei kiadású s Luthertől fordított új testamentumnak Máthé evang. 16. része 5. versét: I. Es mikor jutottak volna ő tanejtványi tenger rive, elfeletkcztek kenyeret velek venni. II. Es mikoron az ő tanítványi a túlsó partra mentenek volna, feledikensignek miatta nem vittenek vala kenyereket üvelek. III. Und da seine Jünger waren hinüber gefahren, hatten sie vergessen, Brodt mit sich zu nehmen. Itt — jegyzi meg Hûnfalvy — az első forrásban tenger eluc, mondatrészben elve világosan azt teszi : tengeren túl, a második körülirólag fejezi ki ugyanazt : túlsó partra, a harmadik egyszerűen túl menést használ. Idézi tovább Máthé evang. 19. r. 1. versét: I. És úgy lőu, mikor megvégezte volna e beszédeket, elmene Galileából és jutának Júdeának vidékébe Jordan clue. II. A második szintén így használja : Jordánon clue. A III.... a Jordánon túl [jenseits des Jordans.] Továbbá Lukács evang. 8. r. 22. versét: I. Ugy lön pedig a napok egyében, s ő felinene a hajócskába és ő tanejtványi s mondá ő nekik: Menjünk el a tó due. II keljünk által az álló viznek túlsó parijára. III Lasset uns über den See fahren. Ismét tovább : Márkus evang. 8. г. 7. versét : I. És sok gyülekezet követé őt Galileából és Júdeából, és Jeruzsálemből és Idumeából és Jordán elvó'l. II nagy sokaság követé a Jordán vize elve való tartományokból [a Jordán vizén tid levő tartományokból] III aus Idumea und von jenseits | elvó'l] des Jordans. Nemkülönben János evang. 18 r. 1 versét : I. Mikor ezeket mondotta volna, kimene ő tanejtványival Cedronnak áradatja elue. II kimene a Kidron nevü puszta elve. III ging er über den Bach Kidron »Mindezen helyeken — írja Hûnfalvy —- az I. forrásban az eluc vagy elve felel e kérdésre : hová ; elvó'l a kérdésre : honnan ? Amaz azt fejezi ki : túlra [nach jenseits], ez : túlról [von jenseits.] A II. forrásban az elue elve helyett e körülírást találjuk : túlsó partra, a Máthé 19. l-ben, ugy Márkusnál és Jánosnál e szó elue — tul. Azt hiszem — így zárja be Írását Hûnfalvy nem szükséges bővebb bizonyíték arra, hogy a magyarban az elv és elu utószó tul érteményben valóban létezett. Ugy véli, hogy az »Erdély*-nek »crdeu-elu« vagy » erdew-elv« legrégibb alakja Béla király hírhedt »Névtelen jegyzőt-jénél fordúl elé. Az и elhagyása az u ős régi magyar szókban ismeretes ; így lett az az almu- helyett óim, hetu helyett hét, elu helyett el. E szerint crdeu-elu helyett : erdő-el, összevonva — a gazdaasszony = gazdasszony
